Nehéz idők várnak Amerikára a Trump elleni merénylet után
Már most elmondható, hogy a sajtótörténet legismertebb fényképei közé emelkedtek azok a képek, amik Donald Trump szombati pennsylvaniai kampánygyűlésén készültek. Aki kicsit is követi a híreket, annak beleéghetett a retinájába, ahogy az aggódó titkosügynökök gyűrűjében, a cipőjét emlegetve botladozik a volt elnök a színpadon, és közben véres fejjel, határozott arccal az öklét mutatja a „USA, USA”-t skandáló tömegnek, közben pedig azt kiáltja: „Harcoljatok, harcoljatok!”
Trump a fülén sérült meg a butleri merényletben, a közönség soraiban egy ember meghalt, két nézőt pedig súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Egy férfi a nagygyűlés közelében, egy épület tetejéről, egy AR-15-ös félautomata gépkarabéllyal tüzelt a volt elnökre és leendő republikánus elnökjelöltre, centiken múlt, hogy Trump nem kapott fejlövést. A merénylőt másodpercekkel a támadás után agyonlőttek a biztonságiak. Trump kórházba került, de az állapota kielégítő volt, ezért már ki is jöhetett onnan. A NewsNation úgy tudja, az eset halottja, az egyik néző végzetes fejlövést kapott, és gyakorlatilag azonnal életét vesztette.
Először a New York Post bulvárlap nevezte meg, majd a szövetségi nyomozó hatóság, az FBI megerősítette, hogy a 20 éves, pennsylvaniai Thomas Matthew Crooks volt a magányos elkövető. Crooks regisztrált republikánus szavazó volt ugyan, de adományozott már egyszer 15 dollárt (mai árfolyamon ez 5400 forintot érne) egy progresszív politikai akcióbizottságnak (PAC), még Joe Biden beiktatásának napján – írja az AP. A tetőn való kúszásáról videó is készült.
A merénylettel foglalkozó cikkek sokasága említi meg a történelmi emléket: legutóbb 1981-ben próbáltak meg megölni egy fajsúlyos amerikai politikust. Akkor John Hinkley Jr. lőtt rá a nyílt utcán a három hónappal korábban elnöki esküt tett Ronald Reaganre, aki tüdőlövése ellenére túlélte a támadást, ahogy a szintén meglőtt ügynök és rendőr is. Ennek a támadásnak nem politikai motivációja volt, a zavart elméjű tettes a színésznő Jodie Foster figyelmét akarta felhívni magára.
Ha még korábbra megyünk vissza, a hatvanas évek Amerikájába, még több politikai erőszakot találunk. Merényleteket követtek el ebben az időben John F. Kennedy elnök, az öccse, Robert Kennedy elnökjelölt, illetve olyan polgárjogi harcosok ellen, mint Medgar Evers, Martin Luther King Jr. és Malcolm X. Több amerikai médium most amiatt aggódik, hogy a politikai erőszakkal átszőtt hatvanas évek jöhet vissza.
Joe Biden elnök és egyben – az idős kora miatti visszaléptetési kérések ellenére – a demokraták leendő elnökjelöltje igyekezett gyorsan elítélni a történteket. A merényletkísérlet után félbeszakította pihenését, visszatért a Fehér Házba, és megjelent a tévében. Telefonon fel is hívta ellenfelét, akivel amúgy elég keresetlen szavakkal szokták illetni egymást. „Amerikában nincs helye az ilyen jellegű erőszaknak. Ez beteg. Nem lehetünk ilyenek. Ezt nem tudjuk elnézni” – mondta Biden. Azt mondta, hogy egységre van szükség az országban, és mindenkinek el kell ítélnie a politikai erőszakot.
Trump maga is egységre szólított fel, arról írt saját közösségi felületén, a Truth Socialön, hogy most különösen fontos az igazi amerikai karakter megmutatása, valamint „erősnek és eltökéltnek maradni, és nem engedni a Gonosznak, hogy győzzön”. Hozzátette, alig várja, hogy Wisconsin államban, a hétfőtől csütörtökig tartó republikánus jelölőgyűlésen beszélhessen, valamint hogy „Isten volt csak képes megakadályozni az elképzelhetetlent”.
Mindeközben a demokraták a Trumpot támadó kampányvideóikat elkezdték eltüntetni, mivel most elég helytelennek tűnne az exelnök kritizálása. A politikai spektrum minden oldaláról elítélték a merényletet az Egyesült Államokban, így Barack Obama, George W. Bush, Bill Clinton és Jimmy Carter exelnökök is így tettek.
Egyes republikánusok viszont egy párhuzamos narratívát is elkezdtek építeni, ami nem a megbékélésről szól. Ők a demokraták hibájának tartják a történteket, volt, aki személyesen Bident vonta felelősségre, amiért szerintük Trump ellen uszított. J. D. Vance szenátor – akit az egyik nagy esélyesnek tartanak Trump alelnökjelöltjének – is a demokraták retorikáját okolta. „A Biden-kampány központi feltevése, hogy Donald Trump elnök egy autoriter fasiszta, akit mindenáron meg kell állítani” – jelentette ki Vance. A Trump-kampányt vezető Chris LaCivita szerint „a novemberi választásokon, az urnák előtt kell felelősségre vonni mindezért a baloldali aktivistákat, a demokrata adományozókat és még Joe Bident is”.
A BBC emlékeztet Gabby Giffords demokrata képviselő 2011-es arizonai fejbe lövésére, ami után pont a demokraták beszéltek így a republikánusokról. Giffords a Trump elleni merénylet után közleményt adott ki:
„A politikai erőszak félelmetes. Én tudom. Szívembe zárom Trump volt elnököt és mindazokat, akiket a mai védhetetlen erőszakos cselekmény érintett. A politikai erőszak amerikaiatlan és sohasem elfogadható, soha.”
A demokratákat hibáztató republikánus narratíva egy eleve puskaporos hangulatú kampányban veszélyes lehet – elég emlékezni a négy évvel ezelőtti elnökválasztás súlyos zavargásba torkolló időszakára a Capitolium 2021. január 6-i ostrománál. A BBC-tudósítója, Gary O’Donoghue is felvetette, hogy a legnagyobb kérdés most az, hogy a republikánusok dühe hogyan fog lecsapódni, miként hat majd a választási kampányra, valamint az ország jövőjére.
A CNN cikke abból indul ki, hogy egy támadás egy elnökjelölt ellen támadás a demokrácia ellen. A lapnak egy republikánus érzelmű férfi azt mondta a helyszínen, hogy a merénylet egy olyan ország tünete, amit felemésztett a politikai düh. „A politikának nem szabadna zéró összegű játszmának lennie, ahol valaki vagy megnyer mindent, vagy elveszít mindent” – tette hozzá.
Amerika a merénylet pillanatában két centire volt a polgárháborútól, és a politikusok jelentős része hiába csitít, az internetes véleményvezérek hergelése még durva dolgokba csaphat át.
„Ez az a harcos, akire Amerikának szüksége van” – írta ki a közösségi oldalára Eric Trump, az exelnök fia a BBC tudósítása szerint. A cikk elején említett ökölfeltartás és határozottság Donald Trump részéről valószínűleg fűteni fogja, és az ő hősiességére fókuszálja a republikánusok kampányát. A párt hétfőtől négy napon át tartja elnökjelölő konvencióját, ahol az előválasztásokon megszerzett küldöttek elsöprő többsége elnökjelöltnek választja majd Trumpot.
Biztosra vehető, hogy sokat szigorítanak majd a biztonságon, miközben tüntetések és ellentüntetések is várhatóak a konvenciónak helyt adó Milwaukeeban. Michael Whatley, a pártvezetésnek megfelelő Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) elnöke mindenesetre nyugodt, a Hill szerint azt nyilatkozta, elégedett az intézkedésekkel, vendégül tudják látni azt az 50 ezer embert, akit a milwaukeei helyszínre várnak.
Hamar elterjedt egy interjú egy Trump-sapkás szemtanúval, aki arról beszélt újságíróknak az eset után, hogy látta a gépkarabéllyal a kezében a tetőn kúszó alakot, szólt is róla a rendőröknek, akik zavarodottak voltak, és nem léptek fel azonnal. „A következő dolog az volt, hogy arra gondoltam, miért beszél még Trump?” – mondta a férfi, aki szerint két-három percen keresztül győzködte a rendőröket és a volt elnök védelmét ellátó Secret Service ügynökeit, de azok nem tettek semmit. Aztán eldördült az öt lövés. „Miért nem volt minden épület tetején egy ügynök?” – tette fel a kérdést.
A rendőrség robbanóanyagokat (más források szerint robbanószerkezeteket) talált Crooks autójában, írja a Wall Street Journal. A CNN szerint Crooks otthonát is átkutatták, és ott is találtak robbanóanyagokat. Crooks a kampányesemény helyszínétől nagyjából 50 kilométerre, egy Bethel Park nevű pennsylvaniai kisvárosban élt. A merénylő autója a robbanóanyagokkal a kampánygyűlés közelében parkolt, egyelőre nem tudni, mi volt Crooks terve, ha sikerült volna élve eljutnia a kocsiig.
Eddig sokan feltételezték a Secret Service-ről, hogy van akkora szakértelme és tapasztalata, hogy képes elhárítani az elnök(jelölt)ekre leselkedő veszélyeket. Ez a négy évtizede, a Reagan elleni merénylet óta tartó békeidőszak most véget ért. Mindeközben terjedni kezdett egy olyan összeesküvés-elmélet (amit Mike Waltz floridai republikánus képviselő is megosztott), hogy a titkosszolgálat megtagadta a további kiegészítő biztonsági intézkedéseket, amit Trumpék kértek. Ezt a Secret Service, majd az FBI is cáfolta. Az ilyen elméletek is szíthatják a dühöt a szélsőségesebb republikánus hívek körében, akik eleve hajlamosabbak az összeesküvés-elméletek magukévá tételére (lásd pizzagate és QAnon).
Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke azt mondta, alapos vizsgálat fogja követni az esetet, fel kell deríteni, hogy engedhetett egy fegyverest a Secret Service egy fontos elnökjelölt közelébe. Július 22-re már be is idézték Kimberly Cheatle-t, a Secret Service-t 2022 szeptembere óta vezető tisztviselőt.
A közép-európai olvasónak eszébe juthat minderről a május közepén, Robert Fico szlovák kormányfő ellen elkövetett fegyveres merénylet is. Ebben az esetben is felmerült, hogy a Ficót védő rendőrök és testőrök nem jártak el megfelelően, amikor a miniszterelnök közelébe engedték Juraj Cintulát, a merénylőt, valamint nem figyeltek oda a mozdulataira, hogy mit vesz elő. Kritika érte a testőröket azért is, mert nem ugrottak a pisztoly és az életveszélyesen megsérült Fico közé, és hogy túl lassú volt a kormányfő kimenekítése a nyitrabányai főtérről.
telex
