Nekiment az EU az izraeli kormánynak
Az Unió arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy mondjon le a ciszjordániai telepek bekebelezéséről. Az izraeli külügy visszautasította Brüsszel „hangosbeszélő-diplomáciáját”.
„Nyomatékosan kérjük Izraelt, hogy tartózkodjon a megszállt palesztin területek bekebelezésére vonatkozó, egyoldalú döntésektől, amelyek semmibe veszik a nemzetközi jogot” – írta nyilatkozatában az Európai Unió. A Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által ismertetett dokumentumot Ausztria és Magyarország kivételével az összes uniós tagország aláírta. Az állásfoglalást május 15-én vitatták meg az uniós külügyminiszterek.
Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője örömmel fogadta a nyilatkozat széleskörű támogatottságát. A dokumentum Asselborn és ír kollégája, Simon Coveney május 12-i kezdeményezésének eredménye. Asselborn ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Ausztria és Magyarország nem csatlakozott a 25 tagállamhoz az uniós külpolitika hitelessége szempontjából szerinte kiemelten fontos ügyben. Borrell szóvivője, Peter Stano elmondta: Brüsszel a nyilatkozatban felhívta a figyelmet a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságára. Az Európai Unió emellett nyomatékosította, hogy támogatja egy palesztin állam létrehozását Jeruzsálem központtal. Brüsszel szerint a kétállamos megoldás az egyetlen lehetőség arra, hogy megteremtsék a tartós békét és stabilitást a térségben. Stano egyúttal aláhúzta: az EU kész építő módon együttműködni az új izraeli kormánnyal.
Asselborn korábban hangsúlyozta: bár a jelenleg elfogadott nyilatkozat nem agresszív hangvételű, és szankciókat sem helyez kilátásba, ha Izrael a tettek mezejére lép, és annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel. A luxemburgi diplomácia vezetője azonban megjegyezte: egyelőre nem akar szankciókról beszélni, mivel július 15-ig még van idő meggyőzni Izraelt, hogy tegyen le terveiről.
Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós bírálatokat. Egy külügyi szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy Izrael biztonságát és az őt érő fenyegetéseket említésre sem méltatták a nyilatkozatban. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter hivatalba lépésekor hangsúlyozta: Izrael szeretne jelentőségteljes párbeszédet folytatni európai szövetségeseivel. „Ez a hangosbeszélő-diplomácia nem helyettesíti a baráti diplomáciai párbeszédet, és nem segíti elő azt, hogy Európa betöltse a magának szánt szerepet a világban” – tette hozzá Askenázi.
Forrás: Mandiner/MTI
