Nem kért a transzgender jogokból két európai ország

A transzneműek jogai ismét több európai országban napirendben vannak, hiszen több jogvédő szervezet is azért kampányolt az elmúlt hónapokban, hogy minden ember maga tudja eldönteni, milyen nem szerepeljen a hivatalos okmányaiban. A brit Economist egyik cikke arról számolt be, hogy Németországban – a Zöldek előterjesztése nyomán – a nemátalakító műtétet 14 éves kortól engedélyezni akarták, a beavatkozást pedig szülői jóváhagyás nélkül is elvégeztethették volna a fiatalok.

A tervezet ezen kívül egy olyan passzust is tartalmazott, mely 2500 euróra büntette volna azokat, akik születési nemüknek, nem pedig választott nemüknek megfelelően hivatkoznak a transzszexuálisokra. A kezdeményezést azonban a német parlament pártjai lesöpörték az asztalról, a tervezetről pedig csak néhány újság számolt be.

Érdekes fejlemény azonban, hogy a németországi LMBT-mozgalmat erősen megosztotta a kezdeményezés. Míg a transzneműek jogaiért kampányoló aktivisták és NGO-t elítélték a tervezet leszavazását, addig egyes feminista és melegjogokért küzdő szervezetek örömmel fogadták a hírt. Az LMB Szövetség Németország nevű szervezet egyik munkatársa szerint a kezdeményezés egy liberális mázba csomagolt autoriter ötlet volt. Melli Beinhorn arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zöldek törvénytervezete veszélyt jelentett volna a nőkre és a melegekre is, sok meleg fiatalt ugyanis nemátalakításba, vagyis transzszexuális létbe kényszerített volna.

De nemcsak Németországban, hanem Spanyolországban is komoly vita alakult ki a múlt hónapban. A szélsőbaloldali Podemos törvénytervezete minden állampolgár számára – nemtől és kortól függetlenül – engedélyezte volna, hogy saját maguk döntsék el, milyen nem kerüljön a személyi igazolványukba. Továbbá a nemátalakító hormonkezelést a kiskorúak számára is engedélyezni kívánták. Sőt, azon sportolók számára, akik nem biológiai nemükkel azonosítják magukat, engedélyezték volna azt is, hogy eldöntsék, melyik csapatban kívánnak versenyezni.

Úgy tűnik azonban, hogy a tudomány és a jogvédő aktivisták szembenállása egyre kézzel foghatóbbá válik. Svédországban egy stockholmi kórház bejelentette, hogy nem hajt végre több hormonkezelést 18 év alatti fiatalokon. Ez a protokoll ellentétes a transzneműek egészségével foglalkozó világszövetség, a WPATH ajánlásával, mely szerint „az egészségügyi ellátásban a gyermekek választott nemének kell mérvadónak lennie”.

Egy finn pszichiáter, Riittakerttu Kaltiala-Heino ugyanakkor ennek a szöges ellentétét állítja, hiszen egy 2015-os tanulmányában arról írt, hogy a nemátalakításon áteső kiskorúak 75 százaléka nemcsak nemi identitászavarban szenved, hanem külön pszichiátriai kezelésre is szorul más, nem nemhez köthető pszichés problémák miatt.

Egy tavaly megjelent kutatás pedig a mentális gondokkal küzdők arányát már 85 százalékra mérte. Ezért Finnországban az egészségügyi protokollt is megváltoztatták, a nemi identitászavart előbb terepiával próbálják kezelni, vagyis nem lehet egyből hormonkezelést és nemátalakító műtét kérni.

A törvénytervezetek lesöprése Németországban és Spanyolországban a belpolitikai erőviszonyoknak tudható be, nem pedig az állampolgári ellenállásnak. A német Zöldek előretörése a szeptemberben esetédes választásokon egyet jelentene a transzszexuális jogok kiterjesztését szorgalmazó törvénytervezetek megsokszorozódásával, de Spanyolországban is több, a szélsőbaloldalhoz köthető tervezet lóg a levegőben. Így a vita a transzneműek jogaival kapcsolatban nincs lefutva, sőt, most kezdődik igazán.

Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás – mandiner