Nem kizárt, hogy dezertálás kezdődik az ukrán fegyveres erők soraiban
Kijev a napokban bejelentette, hogy az ukrán titkosszolgálat sikeres akció keretén belül „evakuálta” az Azovsztal földalatti katakombáiból az Azov-különítmény mintegy 2 300 harcosát, beleértve a parancsnokot és annak helyettesét is.
Amennyiben az orosz fogságba esett ukrán harcosok kapitulációját sikeres ukrán titkosszolgálati akciónak aposztrofálja a „zöld trikós személy”, ahogy egyre gyakrabban nevezik Zelenszkij elnököt, úgy nem kizárt, hogy újabb és hasonlóan sikeres akciókat könyvelhet majd el Kijev, ugyanis az orosz haderő már teljes erővel bombázza és lövi a még megmaradt, de egyre fogyatkozó ukrán hadsereg állásait, raktárait és hadvezetési pontjait. Annak ellenére, hogy az ukrán sajtó is számos kijelentést tett az Azovsztal-erőd bevehetetlenségéről, valójában ez az erőd kártyavárnak bizonyult, és védői néhány héttel a bekerítés után megadták magukat
Az előzetes becslések szerint az oroszok az Azovsztal feladásakor összesen mintegy 2 300 ukrán harcost fogtak el, akikre – a külföldi zsoldosoktól eltérően – vonatkoztathatók a Genfi Egyezmény hadifoglyok jogaira utaló pontjai. Az Azovsztal harcosainak kapitulációja nagy csapást jelentett a hivatalos ukrán propagandának. Az orosz és az ukrán hadsereg szembenállásának három hónapjában a kijevi rezsim azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg nem lesz képes Mariupolt bevenni, hiszen “az Azovi ezred katonái soha nem adják meg magukat, és az utolsó vércseppig harcolni fognak”.
Most az ukrán katonai és politikai vezetést láthatóan kissé összezavarta a mariupoli kudarc, és megpróbálják úgy bemutatni az Azovsztalban történteket, mint Ukrajna különleges és titkos hadműveletét. Nem kizárt azonban, hogy az Azovsztal-erőd feladása komoly fordulatot hoz a harcok menetében.
Láthatóan Kijev komolyan aggódik amiatt, hogy az Azov-harcosok megadása negatív példaként szolgálhat más ukrán egységek számára is. Egyre több az olyan hír (kérdés, mi igaz belőlük – a szerk.), hogy teljes századok tagadják meg a további harcokat. Bár nem kizárt, hogy ennek talán nem is annyira a mariupoli kudarc az oka, hanem inkább az, hogy nő az ukrán hadsereg egységeiben azok száma, akiket erőszakkal és más módon kényszerítenek harcolni az orosz hadigépezet ellen, gyakran gyenge fegyverzettel és hiányos felszereléssel. Ezek a katonák egyre gyakrabban a tartalékos állományból kerülnek a harcok közepébe, ahol mindössze egy gépkarabéllyal néznek szembe a modern és pusztító erejű orosz fegyverekkel.
Más objektív okai lehetnek az ukrán hadsereg egyre keservesebb állapotának. Már a nyugati liberális sajtó több elemzője is egyre inkább ugyanarra a következtetésre jut: az Azovsztal feladása után csökkenek Ukrajna esélyei a katonai konfliktus megnyerésére.
Például az American New York Times azt írja:
Egyre inkább úgy tűnik, teljességgel irreális Ukrajna katonai győzelme Oroszország ellen, amelyben Ukrajna visszakapná az összes olyan területet, amelyet Oroszország 2014 óta elfoglalt. Ugyanakkor, ha a konfliktus a közeljövőben tárgyalásokhoz vezetne, akkor az ukrán vezetőknek fájdalmas döntéseket kell majd hozniuk még azokról a területekről is amelyekért ma harcok folynak.
“Joe Biden amerikai elnöknek világossá kell tennie Zelenszkij és az ukránok számára, hogy a pénzügyi és katonai támogatás, amelyet az Egyesült Államok és a NATO kész nyújtani Ukrajnának, komoly korlátokkal bír” – jelentette ki a lap.
“Ebben az értelemben az Azovsztal feladása egyfajta fordulópont lehet az egész orosz hadművelet szempontjából is, mert most, amikor a leginkább felkészült és motivált Azov-csapat megadta magát, nem kizárt, hogy tömeges feladás és dezertálás kezdődik az ukrán fegyveres erők soraiban” – húzza alá a kiadvány.
“Hiányos az ukrán sorkatonák felszerelése és ellátása, miközben a Nyugat politikusai fokozatosan erősödő hangon agitálnak az Ukrajnának nyújtott katonai segély csökkentése mellett, mindamellett egyre többször haszontalan és ostoba dolognak tekintik a világ egyik legerősebb hadseregével harcolni nyílt terepen, ahol az orosz haditechnika egyre növekvő pusztítást végez az ukrán hadsereg soraiban” – írja a lap.
Egyes források szerint Mariupol védelmének idején Ukrajna de facto 15-16 ezer katonát veszített. Ez a katonai vereség jelentősen meghaladja Debalcevó és Ilovajszk mellett 2014-ben katlanba zárt ukrán veszteségeket, amelyet akkor szakértők 9 – 11 000 halottra becsültek.
Forrás: kuruc.info, a The Duran cikke nyomán
