Nem várt csapás jöhet az EU-csúcs után: erre kevesen vannak felkészülve

Ukrajna további finanszírozásáról, a magas energiaárak kezeléséről, a migrációról és a következő uniós költségvetésről is tárgyaltak az európai vezetők a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón. Emmanuel Macron a francia fegyverszállítások felgyorsítását jelentette be, Friedrich Merz pedig jelezte, hogy a már elfogadott 90 milliárd eurós uniós hitelkeret nem lesz elegendő Kijevnek. A költségvetési tárgyalásokat António Costa szerint még az év vége előtt le kell zárni.

Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt prioritás Európa számára, miközben Moszkva fokozza háborús támadásait és az Európa-szerte folytatott hibrid hadviselést – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. A kétnapos uniós csúcs után Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezettsége töretlen Ukrajna és az ukrán nép mellett.

„Az ukrajnai béke érdekében tett minden őszinte lépés számít, és mi minden ilyen irányú törekvést támogatunk” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a béke iránti elkötelezettség együtt jár az agresszorra nehezedő nyomás fokozásával. A tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna 2027-es finanszírozási igényeinek kezelésére.

Macron gyorsítja a katonai segítséget, Merz további pénzügyi támogatást sürget

Emmanuel Macron francia elnök a csúcsot lezáró péntek esti sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt, hogy Európa nem hagyja magára Ukrajnát. Szerinte a támogatás fenntartása Európa biztonsága és a nemzetközi jog alapelveinek védelme miatt is kulcsfontosságú.

Franciaország felgyorsította a tavaly júliusban megkötött francia–ukrán megállapodások végrehajtását, köztük újabb rakéták és más katonai eszközök átadását. A következő napokban a gyártási engedélyek egyszerűsítéséről is egyeztetnek, hogy bizonyos európai fegyverrendszereket gyorsabban lehessen Ukrajnában előállítani.

Macron közölte, hogy új közös védelmi ipari projekteket is előkészítenek. Franciaország emellett különösen a műholdas felderítés és a korai előrejelző rendszerek területén támogatja Ukrajna ellenállóképességének erősítését.

Friedrich Merz német kancellár saját sajtótájékoztatóján az ukrán energetikai infrastruktúrában okozott „hatalmas károkról” beszélt. Szerinte Oroszország minden eszközzel arra törekszik, hogy a lehető legnehezebbé tegye a telet Ukrajna számára.

„Mindezek fényében helyesnek, ésszerűnek és érthetőnek tartom, hogy Ukrajna válaszlépésként olyan oroszországi célpontokat támadjon, amelyek akadályozzák az orosz kormányt és az orosz hadsereget a háború folytatásában. Ez vonatkozik mind a kommunikációs, mind az energiaellátási infrastruktúrára” – fogalmazott.

Merzet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kéréséről is kérdezték, hogy Ukrajna jövőre további 70 milliárd euró európai támogatást kapjon. A kancellár azt mondta, mély aggodalommal követik az ország helyzetét, és a nemrég elfogadott 90 milliárd eurós uniós hitelkeret nem lesz elegendő Kijevnek.

Év végéig lezárnák a költségvetési tárgyalásokat

Costa szerint a következő hosszú távú uniós költségvetésről még az év végéig meg kell állapodni. Úgy fogalmazott, hogy a nemzeti hozzájárulásokat ésszerű szinten kell tartani, miközben megőrzik az uniós ambíciókat és a közös prioritások megvalósításához szükséges eszközöket.

Macron a következő többéves pénzügyi keretről szólva hangsúlyozta, hogy Franciaország ragaszkodik a közös agrárpolitika, a halászati és kohéziós politika, valamint az európai versenyképességi alap finanszírozásának megőrzéséhez.

Bírálta a versenyképességi alap tervezett, mintegy 30 milliárd eurós forráscsökkentését. Ez szerinte ellentétes a Draghi-jelentés céljaival, és a teljes költségvetési időszakban több mint 200 milliárd euróval csökkentené az alap európai GDP-re gyakorolt kedvező hatását.

A francia elnök újabb megszorítások helyett az EU saját bevételeit bővítené, hogy ne kelljen tovább növelni a tagállami befizetéseket. Lehetséges forrásként említette a digitális ágazat és a kriptoeszközök megadóztatását, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus bevételeinek uniós felhasználását, valamint a vámrendszer korszerűsítését. Szerinte a következő hetekben konkrét javaslatokat kell kidolgozni, amelyekről aztán végleges megállapodás születhet.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyancsak ambiciózusabb költségvetést szorgalmazott. Úgy vélte, az uniós tanács ír elnökségének csökkentett költségvetési javaslata rossz üzenetet küldene az európai polgároknak és a globális versenytársaknak.

„Ha elfogadjuk a most javasolt számokat, akkor azzal azt üzenjük állampolgárainknak, és azoknak a nagyhatalmaknak, amelyekkel versenyzünk, hogy nem vagyunk felkészülve, és nem is akarunk részt venni a globális versenyben” – mondta.

Közös válaszlépések jönnek a magas energiaárakra

A versenyképességről folytatott tárgyalásokat értékelve Costa jelentős előrelépésről számolt be a bürokrácia csökkentésében, az egységes piac akadályainak felszámolásában, valamint az európai magántőke és megtakarítások vállalatokhoz történő becsatornázásában.

A folyamatokat ugyanakkor fel kell gyorsítani, ezért 2027 februárjának elejére informális, kihelyezett csúcstalálkozót hív össze. Ezen a vezetők a védelem és a versenyképesség területén elért eredményeket tekintik át, és új lendületet adnának a további munkának.

Costa a magas és ingadozó energiaárakat a versenyképesség egyik kulcskérdésének nevezte. A háztartásokra és vállalkozásokra nehezedő teher miatt a tagállami vezetők összehangolt európai válaszlépésekben állapodtak meg, rövid távú intézkedésekkel kezelve a válság hatásait.

Hosszabb távon szerinte a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése elengedhetetlen Európa stratégiai autonómiájához és ellenállóképességéhez. A tagállamok abban is egyetértettek, hogy fel kell gyorsítani az uniós kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálását.

Csökkent az illegális határátlépések száma, de folytatódnak a migrációs viták

Costa működőképesnek nevezte az uniós menekültügyi és migrációs paktumon alapuló rendszert. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az illegális határátlépések száma 2021 óta nem volt ilyen alacsony.

Ugyanakkor további fellépést sürgetett a migráns- és embercsempészet, valamint a migrációs hullámok eszközként történő felhasználása ellen. Hangsúlyozta, hogy a közös európai megoldások közös európai eredményekhez vezetnek.

Macron szintén eredményesnek tartja a paktum végrehajtását, az erről folytatott vezetői vitát viszont túlságosan átpolitizáltnak nevezte. „Rossz vita folyt jó eredményekről” – fogalmazott.

A francia elnök szerint az illegális határátlépések száma 2023 óta 56 százalékkal csökkent, és ismét a 2021-es szint alá került, a migránsok visszaküldési aránya pedig elérte a 32 százalékot. Elismerte, hogy további intézkedésekre van szükség, de a rendszer javítását nem ideológiai vitákon keresztül képzeli el. Hozzátette, Franciaország az illegálisan tartózkodó migránsok elfogásában és származási országukba történő visszaküldésében is az uniós élmezőnyhöz tartozik.

A migrációhoz kapcsolódó kétoldalú egyeztetésről számolt be Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. Jelezte, hogy más megoldásokkal vagy együttműködési formákkal kiválthatók lehetnek a Spanyolországból érkező turistákra vonatkozó határellenőrzések, amelyeket a ceutai migrációs válság miatt augusztusban vezettek be. Meloni és Sánchez megállapodott abban, hogy a két ország belügyminisztere a következő héten a kölcsönös intézkedések feloldásán dolgozik. Ez a kikötőkben és repülőtereken bevezetett ellenőrzéseket és korlátozásokat is érinti.