Nem vicc: összevesztek a Holdon az oroszok és az amerikaiak
Az USA, Kína és Oroszország is szeretne egy kicsit szétnézni a Holdon, hátha találnak ott némi nyersanyagot vagy legalább valamilyen szép követ, ám az amerikai kormány, kihagyta Oroszországot a vezetésével indított Hold-programból. Moszkva szerint gyarmatosítási céljaik vannak.
Az Egyesült Államok nem vonja be Oroszországot nemzetközi Hold-programjába, amelynek célja, hogy bányászati jogokat osztogasson a Föld égi kísérőjén – vette át a Reuters tudósítását a Moscow Times. A tárgyalások az USA és partnerei között a napokban indultak az Artemis Accords projektről. A hírek szerint biztonsági zónákat alakítanának ki a jövőbeni Hold-bázisok környékén, annak érdekében, hogy nehogy mások arra sertepertélve kárt okozzanak a bázisok tulajdonosainak.
Donald Trump, az USA elnöke már áprilisban aláírta azt a kormányhatározatot, amely megengedi a kereskedelmi célú bányászatot a Holdon. Ezt Oroszországban a gyarmatosításhoz hasonlítják. Az amerikai védelmi minisztérium azonban egyre inkább ellenséges űrhatalmat lát az oroszokban, amit azzal is bizonyít, hogy nemrégiben egy orosz űreszköz fenyegetően repkedett egy amerikai kémműhold közelében.
Az amerikai űrerő szerint (ezt a légierő mintájára hozták létre), Oroszország egy antiszatellit fegyvert tesztel és olyan műholdakat telepít, amelyek az amerikai űreszközök nyomában koslatnak. az Artemis Accords szerződést formálisan Kanadával, az európai országokkal, Japánnal és az Egyesült Arab Emírségekkel (talán olajat is találnak a Holdon, ki tudja – a szerk.) kezdik letárgyalni.
A Reutersnek nyilatkozó név nélküli források szerint nincs szó területi követelésekről a Holdon. Az az elképzelés, hogy az egyezményben részt vevő országok csak azt követően közelítenék meg a másik ország bázisának környékét, hogy arról előzetesen egyeztettek vele. Ez a biztosítéka annak, hogy ne ütközzenek össze az eszközeik, miközben jönnek-mennek a Hold barátságtalan felszínén. Mindez jól hangzik, ám az Artemis Accordshoz lenne néhány szava Kínának is, amely szintén kinézte magának a Holdat, ám fel sem merült, hogy bevonják a tárgyalásokba.
Az Egyesült Államokban elfogadtak egy törvényt még 2015-ben, amely tulajdonjogot ad azokra az erőforrásokra, amelyekre a tulajdonosok a világűrben ráteszik a kezüket, ám a nemzetközi jogban nem találunk ehhez hasonló szabályozást. Joanne Gabrynowicz szakértő szerint előbb egy nemzetközi egyezménynek kell megszületnie, mielőtt bárki exkluzív jogokat követel tudományos kutatásra vagy bármi másra. Úgy véli, egyetlen ország nem tehet ezen a téren olyan egyoldalú lépéseket, amelyek legálisnak lennének tekinthetők – idézte a szakértőt a brit Guardian.
Állati érdekes, hogy a Föld bolygó hatalmai a Holdról egyeztetnek, ugyanis egyelőre egyikük sincs a közelében sem annak, hogy arra járjon. Az USA és Oroszország is azt tervezi, hogy visszatér a Holdra, sőt még az azon is túl lévő világűrre emelik a tekintetüket. Az amerikai NASA több milliárd dollárt szánna arra, hogy 2024-ig újra embert juttasson a Föld égi kísérőjére, az orosz Roszkozmosz azt tervezi, hogy a következő két évtizedben hosszú távon működő bázist épít a Holdon. Az amerikai terv szerint olyan bázist létesítenének, amely alapot adna a magáncégeknek a Hold-bányászat beindítására.
Forrás: napi.hu
