Német exit-poll: jöhet a Merz kormány?
Az eddig ellenzékben lévő konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szerezheti meg a legtöbb szavazatot a vasárnap tartott németországi előrehozott választáson, a második helyen pedig Alternatíva Németországnak (AfD) végezhet a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) szerint. Nem egészen egy órával az urnazárást követően Olaf Scholz elismerte választási vereségét, és gratulált a CDU/CSU jelöltjének, Friedrich Merznek a választási győzelméhez.
Az első exit-poll adatok szerint a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió) a szavazatok 28.5 százalékát szerezte meg, az AfD (Alternatíva Németországnak) 20, az SDP (Német Szociáldemokrata Párt) 16.5, a Zöldek 12, a Linke (Baloldal) 9, az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) pedig 5 százalékot szerzett a Bild adatai szerint csakúgy, ahogyan a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht/Sahra Wagenknecht Szövetség) is. A két utóbbi formáció így a bejutási küszöbön billeg.
Az első gyorsértékelések szerint a legtöbb szavazatot a CDU/CSU által alkotott Unió szerezte meg, azonban a pártszövetségnek ez az egyik valaha mért leggyengébb eredménye. Őket követi az AfD, amely csaknem duplájára nőtt az előző választások óta. Két párt jelenleg az ötszázalékos bejutási küszöbön billeg.
A közszolgálati ARD is közzétette exit-poll adatait
Az ARD exit-poll adatai a következőképpen alakultak:
► CDU/CSU: 29 százalék
► AFD: 19,5 százalék
► SPD: 16 százalék
► A zöldek: 13,5 százalék
► Baloldal: 8,5 százalék
► FDP: 4,9 százalék
► BSW: 4,7 százalék
► Egyéb: 3,9 százalék
Friedrich Merz: Nyertünk!
„Megnyertük ezt a 2025-ös szövetségi választást” – közölte híveivel Friedrich Merz, a CDU vezetője vasárnap este. Az eredményvárónak helyt adó helyszínen Merz arról beszélt, „a lehető leggyorsabban” akar új kormányt alakítani. „A világ odakint nem vár ránk” és „nem hosszadalmas koalíciós tárgyalásokra van szükség” – mondta a Bild szerint, rámutatva: Németország nem engedheti meg magának a hosszadalmas kormányalakítást.
Markus Söder a CDU székházában mondott beszédében gratulált az Unió kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek: „Olyan ország vagyunk, amelynek most végre ismét világos, erős vezetésre van szüksége. És van egy párt és egy ember, akiben a németek megbíznak. És ezt mondják a választási eredmények. Ő Friedrich Merz. Gratulálok ehhez.”
Martin Huber, a CSU főtitkára szerint az uniópártok egyértelmű felhatalmazást kaptak a kormányzásra. „Világos felhatalmazás van a politika megváltoztatására Németországban” – jelentette ki Huber a ZDF műsorában.
„Friedrich Merz kancellár lesz” – tette hozzá. Thorsten Frei, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője ugyanakkor hatalmas kihívásnak nevezte egy stabil kormány megalakítását. „Amennyiben az előrejelzés igaznak bizonyul, úgy hatalmas kihívás lenne ezen az alapon egy stabil kormány létrehozása” – mondta.
Jens Spahn, a CDU alelnöke nem számít uniós szövetségre a Zöldekkel. „Nem látja”, hogy az Unió felülemelkedhet„a Zöldekkel való érdemi nézeteltéréseken”.
Scholz gratulált Merznek
Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz elismerte választási vereségét, és gratulált a CDU/CSU jelöltjének, Friedrich Merznek a választási győzelméhez már 18.44-kor.
Boris Pistorius, az SPD politikusa katasztrofálisnak tartja a választási eredményt. A leköszönő védelmi miniszter hárította azokat a kérdéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy ő lesz-e a párt jövőbeni vezető politikusa. „Nem én döntök, hanem a párt. A párt dönti el, hogy melyik csapattal indulunk a következő hetekben, hónapokban” – mondta az ARD-nak.
Az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 1949 óta legrosszabb eredményét könyvelheti el a voksok 16-16,5 százalékával, ami 9,3 százalékos visszaesés a 2021-es választáshoz képest.
Az AfD kész koalícióra lépni a kormányzás érdekében
Az AfD a korábbi választásokhoz viszonyítva majdnem megkétszerezte szavazatai számát, de 18.45-kor még egyelőre nem érte el a 20 százalékot.
Az AfD vezetői, Alice Weidel és Tino Chrupalla részt akarnak venni a kormányzásban. „A kezünk ki van nyújtva” – üzenték.
Alice Weidel történelminek nevezte pártja eredményét. „Történelmi eredményt értünk el. Még sosem voltunk ilyen erősek szövetségi szinten” – húzta alá. „Meg akartak felezni minket, de ennek fordítottja következett be” – hangsúlyozta
Alice Weidel „nem számít arra, hogy a Friedrich Merz vezette Unió elfogadja a kinyújtott kezet. „Úgy gondolom, hogy ha koalíciót kötünk a kelet-németországi baloldallal, akkor mi leszünk a legerősebb erő a következő években” – üzente Weidel.
Elégedettek a Zöldek
Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltje köszönetet mondott csapatának, és kijelentette: „Pontosan ez volt az a választási kampány, amelyről álmodoztam, és amelyet vezetni akartam.”
Azt mondta, büszke, hogy „kiharcolták” magukat a „tíz százalék alatti gödörből”. Ennek ellenére „többet akart” és „többről álmodott volna”.
„Most várnunk kell, és meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Nem számít, mi lesz az eredmény, este 10-kor ünnepelni fogunk” – üzente.
Merkel egykori minisztere kemény üzenetet fogalmazott meg
A német szövetségi választások estéjén Angela Merkel egykori minisztere, Peter Altmaier (CDU) bírálta a politikai pártokat, beleértve a sajátját is.
„A politikai paletta közepén álló pártok kölcsönös lejáratása hozzájárult ahhoz, hogy az AfD/A Baloldal/BSW a szavazatok csaknem harmadát kapta. Arra van szükségünk, hogy a lehető leggyorsabban cselekedjünk az EU-ban és a NATO-ban MOST” – mondta Altmaier X-en keresztül. Figyelmeztetett: „A válságok nem várnak.”
Nyertek az ellenzékiek, vesztettek a kormánypártok
A Tagesschau gyorselemzése szerint mindhárom korábbi kormánypárt veszített, mindhárom ellenzéki frakció nyert.
Az SPD 2017 után ismét történelmileg rossz eredményt ért el és most először csak a harmadik legerősebb erő lesz a Bundestagban.Az FDP jelenleg 2013 óta a legalacsonyabb eredményt érte el. Jelenleg úgy tűnik, története során másodszor szavazzák ki a parlamentből. De az előrejelzési adatok legalább még látótávolságon belül vannak az ötszázalékos akadályhoz képest, így a pártnak legalább van még egy kis reménye. A zöldek nem teljesen sértetlenek, de néhány karcolással megúszták.
„Az Unió megnyeri ezt a szövetségi választást, de eddigi egyik leggyengébb eredményét érte el. Friedrich Merz feladata lesz lefolytatni a majdani koalíciós tárgyalásokat az esetleges partnerekkel. Jelenleg még nem biztos, hogy az Uniónak valóban szüksége van-e újabb partnerre, vagy három frakcióból álló szövetséget kell kötnie arra az esetre, ha az FDP vagy a BSW bekerülne a Bundestagba. Merz élvonalbeli jelöltként polarizálódott, és az Unió támogatói végül mögé álltak. Ám a migrációs politikájáról szóló vita és a választási kampány utolsó szakaszában lezajlott tüntetések segítették a baloldal mozgósítását” – hangzik az elemzés, amely szerint a választások nagy nyertese az AfD, amely 2021-hez képest csaknem megduplázhatja szavazati arányát. A kelet-német államokban ez lesz a legerősebb politikai erő is lesz. Az AfD szavazóinak mintegy negyede azt mondja, hogy elsősorban Alice Weidel miatt szavazott a pártra.
Az FDP és a BSW valamivel alacsonyabb előrejelzései jelenleg arra utalnak, hogy az új Bundestag mindössze öt politikai erőből áll majd.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat. A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.
Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
Magyar Hírlap
