Németország átlépte a vörös vonalat Oroszországgal szemben – mondta a nagykövet
Németország vörös vonalat lépett át Oroszországgal szemben azzal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnának – jelentette ki hétfőn Moszkva berlini nagykövete. A döntés aláássa a második világháború vége és a Szovjetunió náci lerohanása óta eltelt évtizedek megbékélését – tette hozzá a diplomata.
“Maga a tény, hogy az ukrán rezsimnek német gyártmányú halált okozó fegyvereket szállítanak, amelyeket nemcsak az orosz katonák, hanem a Donbassz civil lakosság ellen is használnak, átlépi a vörös vonalat” – mondta Szergej Necsajev nagykövet az Izvesztyija című napilapnak adott interjújában.
Hozzátette, hogy Berlinnek ezt jobban kellett volna tudnia, “tekintettel arra az erkölcsi és történelmi felelősségre, amelyet Németország a náci bűnök miatt visel népünk előtt”.
“Átlépték a Rubicont” – jelentette ki Necsajev, egy olyan kifejezéssel élve, amely azt jelenti, hogy átlépték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.
Berlin elvetette azt a régóta fennálló politikáját, hogy nem küld fegyvereket fegyveres konfliktus övezetébe, hogy csatlakozzon az Egyesült Államokhoz és más NATO-szövetségesekhez, és fegyvereket biztosítson Ukrajnának. A német kormány szerint erkölcsi kötelessége támogatni Kijevet, hogy az meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben.
Németország csatlakozott az EU azon törekvéséhez is, hogy a tagállamok gazdaságát függetlenítsék Oroszország gazdaságától. A német vállalkozások öt évtizede, a Szovjetunió összeomlása előtt óta az olcsó orosz földgázra támaszkodnak.
A német kormány “egyoldalúan cselekedett, hogy lerombolja a kétoldalú kapcsolatokat [Oroszországgal], amelyek egyedülállóan kiterjedtek és mélyek voltak, és évtizedek alatt épültek ki” – jegyezte meg az orosz nagykövet. “Lényegében nemzetünk és népeink háború utáni megbékélését erodálják” – mondta Necsajev.
A diplomata szerint az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozások a közüzemi számlák meredek emelkedéséhez, a fogyasztói árak ugrásszerű növekedéséhez és a reáljövedelmek csökkenéséhez vezettek Németországban.
Necsajev szerint a Moszkva elleni “szankcióháborút” egyre inkább úgy látják Németországban, hogy “lábon lövik magukat”, amely már eddig is tiltakozásokkal szembesült a megélhetési válság miatt. A nagykövet megjegyezte, hogy Oroszországnak nem okoz örömet látni a károkat, még akkor sem, ha Berlin saját magát hibáztathatja érte.
“Úgy véljük, hogy a jelenleg zajló folyamatok Németország belügye, amelybe mi nem avatkozunk bele” – mondta. “És természetesen nem szokásunk nagyképű kioktatásokat tartani, amilyeneket a Nyugat állandóan tart az oroszokról”.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
orosz hírek
