A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos − írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.
A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára.
Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard–1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.
Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú − a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű − haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.
A kép illusztráció