Nyilvánosságra került a 2022-ben megbukott ukrán–orosz béketárgyalás szerződéstervezete
A New York Times megszerezte a 2022-es ukrán–orosz béketárgyalás teljes szerződéstervezetét. A dokumentumok hitelességét a lap szerint többen is megerősítették. A meghiúsult szerződésből kiderült, hogy a feleknek több dologban is sikerült megállapodniuk két évvel ezelőtt.
A New York Times bemutatta a 2022-es ukrán-orosz béketárgyalás teljes szerződéstervezetét, amelyet az év áprilisában kellett volna aláírniuk a feleknek. A dokumentumokat több hónapon át, februártól áprilisig tartó tárgyalások eredményeként állították össze, ám Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin végül mégsem tudott megegyezni.
A szerződések ukrán, orosz és európai forrásból származnak, és a tárgyalófelek és a hozzájuk közel álló személyek is megerősítették a hitességüket, hangsúlyozta a lap, majd hozzátette: bár egyes részletei már korábban nyilvánosságra kerültek, nagy részét – teljesen idáig – homály fedte.
A szövegből kiderül, hogy a felek 2022. április 15-ig több dologban is sikeresen megállapodtak, valamint, hogy a tárgyalások a bucsai mészárlás után is folytatódtak. Ebből azt lehet feltételezni, hogy a korábbi híresztelések ellenére nem a Bucsán történtek miatt szakadtak meg az egyeztetések a háborúban álló felek között – fogalmaztak.
2022-ben a feleknek sikerült megállapodniuk abban, hogy a Krímet kizárják a szerződésből, így az orosz megszállás alatt marad, de Ukrajna elismerése nélkül.
A szerződés szerint a Krím státuszáról 10-15 éven belül kellett volna döntést hozniuk, Ukrajnának pedig azt kellett volna megígérnie, hogy nem fogja erőszakkal visszafoglalni a félszigetet.
Kiderült továbbá, hogy Ukrajnának két évvel ezelőtt el kellett volna ismernie a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét Ukrajna egykori Donyecki és Luhanszki területeinek közigazgatási határain belül és amennyiben sikerült volna megállapodniuk, „átfogó változásokat hajtottak volna végre a jogszabályokban ezzel összefüggésben”.
A szerződés része volt még, hogy Ukrajna semleges állammá válik és nem csatlakozik katonai szövetségekhez és nem telepít katonai bázisokat. Ugyanakkor az ország csatlakozhat az Európai Unióhoz.
A szerződés felei osztoznak abban a felfogásban, hogy Ukrajna állandóan semleges állam státusza – e szerződés rendelkezéseinek megfelelően – összeegyeztethető Ukrajna esetleges európai uniós tagságával – idézi a dokumentumban írtakat az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrajnára vonatkozó biztosítékok között szerepelt, hogy „a szerződéses szövetségesei kötelesek támadás esetén lezárni az ország fölötti légteret, fegyvereket biztosítani és a fegyveres erőkkel helyreállítani, majd fenntartani Ukrajna tartósan semleges állami biztonságát”.
A lehetséges kezes országok között szerepelt az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Törökország, Németország, Kanada, Olaszország, Lengyelország, Izrael, Kanada, Olaszország, Franciaország, Törökország, Németország és Izrael is.
Szerződésbe foglalták azt is, hogy az aláírást követő harminc napon belül Ukrajna egész területén oldják fel az orosz nyelvre vonatkozó korlátozásokat.
Továbbá, hogy „Ukrajna visszavonja és nem vet ki szankciókat és korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben, illetve felszólít minden olyan államot és nemzetközi szervezetet, akik 2014 óta orosz szankcióikat vezettek be, hogy vonják vissza azokat”.
Az orosz feltételek része volt még, hogy „büntetőjogi felelősségre vonással tiltsák meg a nácizmus, a neonácizmus, a náci mozgalom és a hozzá kapcsolódó szervezetek dicsőítését és propagandáját bármilyen formában, beleértve a nyilvános tüntetéseket és felvonulásokat”. De korlátozták volna az Ukrán Fegyveres Erők személyi állományát és felszereltségét is.
A New York Times úgy véli, a két ország ma távolabb van a békétől, mint a háború kezdete óta bármikor, ugyanis Vlagyimir Putyin most nagyon szigorú feltételeket támaszt Ukrajnával szemben.
Az orosz vezető pénteken közölt békefeltételei között szerepel például, hogy az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
A vezető hozzátette: „a békés rendezésre vonatkozó megállapodásokat nemzetközi szerződésekben kell rögzíteni, amelyek az Oroszország elleni szankciók eltörlését is feltételezik”.
VH
