Nyugdíjba készül? Akkor ezt mindenképpen tudnia kell!
Ha valaki magasabb nyugdíjat szeretne, nyugdíjbónuszt szerezhet, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik. A bónusz 30 naponként fél százalékkal növelheti a nyugdíjat – hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő.
A nyugdíjbónusz szerzésének feltétele legalább húsz év szolgálati idő, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, ami idén és jövőre 64 év és 183 nap, 2022-től 65 év. A nyugdíjtörvény szerint aki a korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. Ennek mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka – olvasható a nyugdijguru.hu portálon.
A nyugdíjat a hosszabb szolgálati időnek megfelelően állapítják majd meg, majd ezt a nyugdíjösszeget megfejelik a nyugdíjbónusszal, és ezt a növelt összeget fogják folyósítani, azaz a lépés kettős előnnyel jár.
A 30 naponként 0,5 százalékos növeléssel minden egyes tovább dolgozott év egyenként plusz 6 százalékkal növelheti a nyugdíjat, a bónusznak nincs felső határa. Vagyis aki szereti a munkáját és megfelelő testi-lelki állapotban van ahhoz, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár után is folytassa azt, jelentős mértékben növelheti a nyugdíja összegét – hangsúlyozza Farkas András.
A bónusz a nők kedvezményes nyugdíjára, a Nők 40-re nem vonatkozik, csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttekre.
Ki kérheti a nyugdíja rögzítését?
Aki a korhatár betöltésével még nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont tudni akarja, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását – hívja fel a figyelmet egy másik lehetőségre is Farkas András.
Ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatja a munkáját, amivel legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíját kéri folyósítani.
A rögzítés feltétele legalább 20 év szolgálati idő. Ha az érintett az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól kérheti a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.
Aki él a rögzítéssel, biztos lehet benne, hogy a sűrűn változó nyugdíjszabályok miatt a nyugdíja legalább a nyugdíj rögzítése során meghatározott összegű lesz. Ennél kevesebb akkor sem lehet, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított nyugdíjösszege alacsonyabb lenne a már rögzített összegnél (és időközi emeléseinél) – például azért, mert a valorizációs szorzók kedvezőtlenebbek lettek.
A kinek éri meg a rögzítés kérdésre a szakértő úgy véli, annak, aki nem nyugdíjasként akar tovább dolgozni, mert tart attól, hogy idős munkavállalóként könnyebben elveszíti kiemelt munkakörét, vagy részmunkaidőre szeretne átállni még aktív dolgozóként, azonban így kisebb lehet a keresete, ami rosszul hat a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresetre.
Megéri annak is aki tart attól, hogy a kormányrendeletben meghatározott valorizációs szorzók változása miatt egy később megállapított nyugdíjjal rosszabbul jár.
Szintén jól jár a rögzítéssel aki nyugdíjbónusszal szeretné növelni a nyugdíját, de biztonsági játékosként nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a változó szabályok miatt rosszabbul járhat később, s ez ellen szeretné bebiztosítani magát.
Nem kérheti a rögzítést, az a személy akinek a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább felében özvegyi nyugdíjat folyósítottak – de ha mégis élni kívánna a nyugdíjrögzítéssel, akkor kérelmezheti az özvegyi nyugdíja szünetelését.
A nők kedvezményes nyugdíját – Nők 40- igénylők sem élhetnek ezzel a kedvezménnyel, amelynek éppen az öregségi nyugdíjkorhatár beöltése az egyik feltétele.
A rögzítést kérő halála esetén az özvegye is választhat, hogy a rögzített, vagy az aktuálisan számolt nyugdíj után kalkulált özvegyi nyugdíjat folyósítsák számára.
A rögzített és a tényleges nyugdíj közötti választást kizárja, ha az érintett nem szerzett legalább 365 nap szolgálati időt, illetve ha a 365 nap alatt mégiscsak igényli a tényleges nyugdíját – sorolja a kivételeket Farkas András.
Forrás: napi.hu
