Nyugdíjemelés: egyre nagyobb lesz a felháborodás
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most friss egy elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
Szépen nőttek a nyugdíjak, de…
Amennyiben a nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalék-os növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott.
Az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését.
A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől. A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20 százalék volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.Amennyiben euróba átszámolva nézzük a Visegrádi-tagállamok és Románia, Horvátország esetében a nyugdíjakat, akkor látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól. Ugyanakkor a magyar nyugdíjak értéke egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól (ebben főképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet). A Policy Ageda összegzése szerint tehát nem igaz az az állítás, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest. Sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban. Ugyanakkor hozzászoktatta a magyar kormány a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése kéz a kézben járnak. Ezzel szemben 2017 és 2018 arról fog szólni, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el. Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj 72 százaléka volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76 százalékra nőtt. A különbség 2018-ra kb. 61 százalékos szintre csökkenhet.
Forrás: privatbankar.hu
