Ha az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állít fel annak kiderítésére, mi okozta a közös uniós oltásbeszerzés látványos kudarcát, és a vizsgálat arra jut, hogy az Európai Bizottságot felelősség terheli, akkor ez az jelentené, hogy a testület elbukik a vizsgán egy életről és halálról szóló ügyben. Ezért valakinek felelnie kell.
Az EU kudarca a koronavírus-vakcinák közös beszerzésében és szétosztásában jelentős politikai botránnyá dagadt az elmúlt hetekben. Ez olyan nagy fiaskó, hogy veszélyezteti egyes kiemelkedő vezető politikusok jövőjét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia államfő és Jens Spahn német egészségügyi miniszter rosszul érezheti magát. Pedig valójában olyan hibába szaladtak bele, ami előre látható lett volna, ha belegondoltak volna – véli Gideon Rachman, a Financial Times (FT) publicistája.
A hibát elsősorban az Európai Bizottság követte el, amely 2020 nyarán meggyőzte az EU 27 tagállamát arról, hogy megoldja koordináltan a vakcinabeszerzést. Ezzel magára vállalta az alkudozást és a szerződéskötést a gyógyszergyártókkal, azaz a szervezés teljes felelősségét. Erre két okot láttak az európai vezetők. Az egyik, hogy megelőzzék az európai országok veszedelmes versengését a kezdetben nyilván szűkös mennyiségben rendelkezésre álló oltóanyagok iránt. A másik, hogy úgy látták, válságos időkben, mint amilyen a járvány terjedése, a brüsszeli vezetés dolga Európa irányításának kézbe vétele.
Az egészségpolitika alapvetően tagállami ügy, ám von der Leyen bejelentette, hogy az EU immáron egészségügyi uniót is épít és most megmutathatják, milyen is az igazi európai szolidaritás. Visszatekintve egy pandémia közepén talán nem kellett volna belevágni egy nagy kísérletbe az unió működésének megváltoztatására. Ráadásul úgy, hogy a kisebb tagállamok gyanakodva nézik, nem akarja-e Franciaország és Németország felhasználni a dolgot saját egészségipara erősítésére.
Az Európai Bizottságnak csak egy szerény egészségügyi részlege van, egy általában nem sokra tartott biztossal, aki jelenleg a ciprusi Stella Kyriakides. A bizottságnak nincs tapasztalt személyzete a nagy vakcinabeszerzésekre, így ezt tudást egy egészségügyi válság kellős közepén kellett (volna) megszereznie, miközben az USA, az Egyesült Királyság és Izrael esetén erre kiépült állami apparátusok álltak szemben a gyógyszercégekkel.
A bizottság az AstraZenecát vádolja azzal, hogy kevesebb dózist szállít a vakcinájából, mint amennyit ígért, bezzeg a britek megkapják az adagjukat, ám a vállalat joggal hivatkozik arra, hogy az óvatos európai bürokráciával szemen a londoni kormánnyal három hónappal korábban megkötötték a szállítási szerződést. A megállapodás jogi részében lyukak tátonganak, mert az EU jogi szaktudása ugyan hatalmas, ha az uniós jog értelmezéséről van szó, ám egészen más tészta egy nagy mennyiségű árura szóló vásárlási szerződés megkötése.
Ha az Európai Parlament vagy valamelyik ombudsman vizsgálatot kezdeményez az ügy hátterének feltárására, akkor ez megingathatja az európai bizottsági elnöki széket von der Leyen alatt – véli az FT publicistája. Egy vezető brüsszeli tisztviselő szerint a vizsgálat arra a következtetésre juthat, hogy a bizottság hozzá nem értő módon járt el, és mivel itt élet-halál kérdéséről van szó, hiszen egyesek életüket veszthették a vakcináció csúszása miatt, felmerülhet, hogy a bizottság elnökének le kell mondania. Ez példátlan lenne az EU történetében.
Az ügy befolyásolhatja még a német parlamenti választás eredményét is. Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, az egyik esélyes arra, hogy a CDU/CSU kancellárjelöltje legyen, bírálta von der Layen vezetését és a bizottságot, amely bürokratikus lassúságával a bajt okozta. A CDU januárban választotta meg elnökének Armin Laschetet, aki Angela Merkel centrista politikájának folytatását ígérte, ám szoros szövetségben indult Spahnnal, akit az európai vakcinabeszerzés egyik támogatójának tartanak. Így az ezzel kapcsolatos botrány sötét árnyékot vett rá.
A másik nagy vesztes Macron lehet, aki szintén támogatta a közös oltásbeszerzést. A francia elnöknek a jövő évben kell a választók elé állnia, és a közvélemény-kutatások szerint várható második fordulós ellenfele, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke 52-48 százalékra vezet előtte. Macron ellen szól az is, hogy a francia Sanofi terméke lemaradt az koronavírus-oltások versenyében.
Egy valaki nyer a botrányon, mégpedig Boris Johnson brit miniszterelnök, aki az EU hibájának köszönhetően elmondhatja, hogy országa azért áll jobban jelenleg a beoltási versenyben, mert nem tagja az Európai Uniónak. Az egészségügyi válság félrekezelése padlóra vitte Johnson egy éve még szárnyaló népszerűségét, ám az, hogy ezen a téren jobban állnak a britek, mint az unió, éppen jókor jött neki. Levegőhöz juttatta a brit miniszterelnököt.
Forrás: napi.hu