Olyan figyelmeztetést küldött Kína, amire az egész világnak figyelnie kéne
A kínai tőzsde egyelőre többet esett a február óta kibontakozó korrekcióban, mint bármely más vezető részvénypiac. Erre nem árt figyelni, mert a kínai részvények az elmúlt másfél évben mindig a többi tőzsde előtt jártak.
Elég jó jelzéssel szolgálhat a világ tőzsdéi számára, hogy mi történik akkor, amikor a jegybankok már nem támogatják a részvényárak szárnyalását az, ami az elmúlt egy hónapban Kínában zajlott. Márpedig ez nem túl sok jót ígér – írja összefoglalójában a Bloomberg.
A vezető kínai részvényindex, a CSI 300 15 százalékot esett a múlt hónapban elért 13 éves csúcsáról. Mindezt az elemzés szerint elsősorban amiatt, hogy a befektetők monetáris szigorítástól való félelmei kezdenek nagyobbá válni, mint a gazdaság talpra állása felett érzett optimizmusuk.
A világ jegybankjainak többsége jelenleg jellemzően azzal van elfoglalva, hogy a koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány tavalyi kitörése után hozott intézkedések, a többszörös kamatvágások és hatalmas likviditási fröccsök utóhatásait kezelje. Néhány közülük, mint például az amerikai Federal Reserve vagy az ECB (Európai Központi Bank) eddig azt nyilatkozta, hogy egyelőre kitartanak laza monetáris politikájuk mellett. Vannak azonban már olyan központi bankok, amelyek kénytelenek szembenézni az egyre növekvő inflációs kockázatokkal. Brazília volt a múlt héten az első a G20-országok közül, ahol elkezdték a kamatok emelését. Oroszország és Törökország folytatta a sort, az utóbbiban a lépés a jegybank elnökének leváltáshoz vezetett, amivel miniválságot sikerült generálni a török eszközök piacán. A norvég jegybank hangvétele is jóval szigorúbbá vált.
Februárban a befektetők a magasabb várható amerikai GDP-növekedést és az emelkedő fogyasztói árakat árazták. Elkezdték találgatni, hogy az amerikai Fed a korábban vártnál esetleg hamarabb kezd majd el emiatt emelni a kamatokon. Ezzel megindult a korrekció a tőzsdéken, azonban ennek üteme sehol nem érte el azt a szintet, mint Kínában.
Ezt azért illik komolyan venni, mert a kínai gazdaság és tőzsde az elmúlt egy év folyamán elsőként kapta a csapásokat a Covid-19-es járványtól, de elsőként is kezdett kilábalásba. Ebben persze szerepet játszott az ország eddig sikeresnek tekinthető járványkezelési stratégiája is – hívta fel a figyelmet Peiqian Liu, a Natwest Markets szingapúri Kína szakértője.
Kínának jelenleg nyomós okai vannak arra, hogy a többi országnál hamarabb visszavonja a gazdaságnak a járvány miatt juttatott élénkítő intézkedéseket. Egyrészt a járványt már sikerült visszaszorítaniuk, másrészt az ország a pandémia előtt komolyan próbálta visszafogni az országban a hitelből finanszírozott kockázatosabb befektetési pozíciók állományát.
Emlékezetes, hogy amikor a vírus először felütötte a fejét tavaly január-februárban Vuhanban, a CSI 300-as index rövid idő alatt 12 százalékot zuhant. Közben viszont a világ többi tőzsdéjén új csúcsokra kapaszkodtak az árfolyamok. Amikor néhány héttel később a globális részvénypiacot reprezentáló MSCI All-Country World Index elkezdett esni a vírus nemzetközi terjedésére reagálva, a kínai piac már emelkedett a több központi stimulus reményében. Júliusra már az év legjobban teljesítő részvénypiaca lett a kínai, most február 10-ére a tavalyi mélypont óta 65 százalékkal került feljebb.
A Credit Suisse Group AG elemzői ezen a héten eladásra minősítették le a kínai részvényeket, mondván, valószínűleg ez lesz az a tőzsde, ahol a járvány alatt elért csúcsokhoz képest a legnagyobb visszaesést lehet majd tapasztalni. Öt hét alatt a befektetési bank immár másodszor minősítette lejjebb a kínai eszközöket.
A Kínai Kommunista Pártnak mindenesetre a történelmi példák alapján lehet oka aggódni a gazdasági mentőcsomagok hatásai miatt.
A 2008-as pénzügyi válságra adott válaszként az ország jelentősen engedte elszaladni az adósságok szintjét, hogy így segítse az ország kilábalását – azonban ez a megnövekedett adósságállomány mind a mai napig fenyegeti sokak szerint az ország pénzügyi stabilitását. Ráadásul eközben az ország nyitott is a külföldi tőke felé, s az elmúlt években ennek eredményeként jelentős mennyiségű külföldi pénz áramlott kínai eszközökbe, ami felhajtotta ezek árát, ezért extra kockázatot jelenthet, ha a tőkeáramlás iránya megfordul.
Emiatt a kormány nemrég újraindította az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború miatt átmenetileg félbeszakított kampányát, amellyel az ország gazdaságának túlfűtöttségét okozó likviditás és hiteltúltengés ellen harcolt. A kínai gazdaság fellendülésében a legnagyobb bizonytalanság és kockázat továbbra is az marad, hogy az ország hogyan vonja vissza a gazdaságélénkítő lépéseket – írta elemzésében Li-Gang Liu, a Citigroup vezető Kínával foglalkozó közgazdásza.
Forrás: napi.hu
