Ömlik a pénz Ukrajnába, de nem sikerült legyőzni a korrupciót – ez a NATO-nak is szemet szúrt
A milliomosok száma emelkedett a háborúban álló országban, a korrupció pedig nem csökkent. Ukrajna helyzete már a NATO-nak is szemet szúrt, magyarázatot várnak Kijevtől.
Immár jóval több mint három éve, 2022 februárja óta tart az orosz–ukrán háború. Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a januári hivatalba lépése óta szorgalmazza a béketárgyalások felgyorsítását, egyelőre nem történt áttörés ezen a téren. A megtámadott ország megsegítésére az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak Ukrajna nyugati szövetségesei, azonban a pénzek felhasználása körüli bizonytalanságok és kétes ügyek miatt egyre több szereplő bizalma kezd megrendülni Kijevben.
Ruszlan Kravcsenko, az Ukrán Állami Adóhivatal vezetője májusban a Pravdának nyilatkozva ismertette a 2024-re vonatkozó ukrajnai adóbevallások eredményét. azt mondta, hogy a milliomosok összesen 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet vallottak be, és 8,7 milliárd hrivnya adókötelezettséget állapítottak meg.
Tavaly több mint 170 ezer bevallást nyújtottak be, összesen 326 milliárd hrivnya értékben. Az előző évinél ez 107 milliárd hrivnyával több. A nyilatkozat eredményei szerint az állampolgárok önállóan határozták meg a fizetendő személyi jövedelemadó (szja) összegét – ez 8,1 milliárd hrivnya lett. A katonai adóból pedig 1,5 milliárd hrivnya folyt be.
Külföldi ingatlanvásárlások: Lengyelország, Dubaj
A háború pusztításai miatt nem véletlen, hogy az ukrajnai ingatlanok iránti kereslet visszaesett. Ugyanakkor a gazdag ukránok nem lettek passzívak az ingatlanpiacon, csak nem belföldön vásárolnak.
2024-ben új rekordot döntött a külföldieknek eladott lakások száma Lengyelországban: összesen 17 330 lakást értékesítettek a nem lengyel állampolgároknak. A külföldiek főleg a nagyvárosokban vásároltak:
- Varsóban 3535,
- Krakkóban 1523,
- Boroszlóban 1491 ingatlant vettek.
A legtöbb ingatlant az ukránok vették, aminek a háború mellett az is az egyik felhajtóereje, hogy Varsó már olcsóbb, mint Kijev.
Ráadásul az ukránok nemcsak a szomszédos országban, hanem a közel-keleti országokban is aktívabbak. Itt azonban már a kétes ügyek is megjelentek.
Történt ugyanis, hogy az Állami Vagyonalap egyik vezetőjének családja 14 millió dollárért vásárolt ingatlant az Egyesült Arab Emírségekben. A Pravda újságírói kiderítették, hogy a volt tisztviselő rokonai azonnal elkezdtek ingatlanokat felvásárolni az Egyesült Arab Emírségekben, miután – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal szerint – az Odesszai Kikötői Üzem (OPP) és az Állami Vagyonalap által ellenőrzött Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat (UGHC) vállalkozások „pénzét lefoglaló bűnszervezet” beszüntette tevékenységét.
A lap szerint az ingatlanvásárlásokkal a hazai cégháló felszámolása után mentették ki vagyonukat Dubajba. Erre utal, hogy az Ukrán Állami Vagyonalap korábbi tanácsadójának, Andrij Hmyrinnak a családja 2021 és 2023 között több mint 14 millió dollár értékben vásárolt ingatlanokat Dubajban. Ezek egy részét már továbbértékesítették, de több érdekeltség a mai napig megvan.
Ukrajna fegyverbeszerzései is kérdéseket vetnek fel
A háború kitörése óta Ukrajna komoly kihívással néz szembe, ugyanis hatalmas mennyiségű fegyvert és lőszert kellett beszereznie, miközben hagyományos beszállítói láncai megszűntek vagy elégtelenné váltak. Ez kockázatos, gyakran átláthatatlan üzleti kapcsolatokhoz és jelentős közpénzveszteségekhez vezetett.
A fegyver- és lőszerpiac a háború kitörése utáni hónapokban klasszikus kínálati sokkot élt át. A megugrott a kereslet, főleg a szovjet típusú lőszerek iránt, ez pedig többszörös áremelkedést hozott, egyes termékek ára a négy-ötszörösére nőtt. Ez a globális fegyverpiac működését is jól prezentálja, ugyanis a kiszolgáltatott vevők esetén a kereskedők extrém haszonkulccsal dolgoznak, ami piactorzításhoz és spekulációhoz vezet.
Ukrajna 2022 februárja óta mintegy 770 millió dollárnyi előleget fizetett ki fegyverekre és lőszerekre, amelyek vagy nem érkeztek meg, vagy hiányosak vagy használhatatlan állapotúak voltak – állítja bírósági dokumentumokra és interjúkra hivatkozva a Financial Times.
A védelmi minisztérium adatai szerint 309 millió dollárt követelnek bírósági úton vissza, a fennmaradó 460 milliót pedig előzetes megállapodások révén próbálják visszaszerezni. Vagyis az állami források egy jelentős része, éves szinten 6-8 milliárd dollár, nem hozott semmilyen védelmi értéket vagy gazdasági megtérülést. Ez az összeg az ország éves fegyverbeszerzési költségvetésének nagyjából 10-12 százalékát teszi ki.
A különféle korrupciós ügyek, valamint az ukrán fegyverbeszerzések körüli botrányok és a nyomozások eredménytelensége miatt a nemzetközi partnerek, így például a NATO bizalma is megingott Kijevben. Bár a nyugati szövetségesen továbbra is támogatják az Oroszország elleni harcot, ez a bizalomvesztés hosszú távon befolyásolhatja a gazdasági támogatások feltételeit, hitelképességet vagy akár a katonai segélyek feltételeit.
Ukrajna utóbbi mintegy három és fél éve, valamint az ország háborús fegyverbeszerzései jól mutatják, hogy milyen veszélyekkel jár, amikor a sürgősség, a geopolitika és a gyenge intézményi kontroll keveredik egy stratégiai fontosságú, de rendkívül átláthatatlan globális piacon. Az állami kiadások hatékonysága csökkent, a kockázatok nagyrészt a költségvetést terhelték, miközben a nyereség gyakran spekulatív szereplők kezében landolt.
vg.hu
