Recep Tayyip Erdogan budapesti látogatása alatt elismételte azt a fenyegetését, miszerint országa utat nyithat az Európa felé tartó bevándorlók tömegeit előtt, emellett örömmel fogadta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökben biztonságpolitikai partnerére talált – emeli ki a a török államfő látogatásáról szóló tudósításában a Deursche Welle (DW).
A cikk címe szerint Erdogan szövetségest talált szíriai terveinek megvalósításához Orbánban. A magyar kormányfő biztosította vendégét, hogy kormánya támogatja az úgynevezett biztonsági zóna létrehozását Szíria északi részén. Ankara hivatalos álláspontja szerint a török hadsereg azért szállt egy harminc kilométeres sávot Szíriában, hogy a 3,6 millió Törökországba menekült szíriaiból egymillió embert odatelepítsen. Az európai országok inváziónak tekintik a török katonaság és szíriai szövetségeik behatolását. A DW idézi Erdogant, aki szerint az európai anyagi támogatástól függetlenül vendégül látják az országába menekült embereket, de ha nem tudják megoldani az ebből fakadó gondokat, akkor szélesre tárják előttük a kapukat, és nyilvánvaló, merre fognak elindulni.
Miután Orbán és Erdogan a nyilvánosság előtt azt hangsúlyozza, hogy személyes kapcsolatuk baráti, világos, hogy az országaikat erős kézzel irányító vezetők jó személyes viszonyban vannak egymással. Nem egyértelmű azonban, mit kap a magyar miniszterelnök cserébe a török elnöktől a szoros kapcsolatért – írja a DW, majd idézi a Der Spiegel ezzel kapcsolatos megállapításait.
Bár a két ország kormánya 2013-ban megállapodott arról, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok értékét ötmillió dollárra növelik, ettől még tavaly is igen távol voltak, hiszen csak hárommilliárd dollár értékben folyt az árucsere. Törökország messze nem Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, bár úgy tűnik Orbán katonai téren is támaszkodni akar a törökökre: kormánya valószínűleg fegyvereket vásárol ottani szállítóktól – emelte ki a Der Speigel.
A DW megemlíti, hogy a magyar várakozások szerint 2021 végétől gáz érkezhet Magyarországra a török áramlat gázvezetéken, amivel új szállítási útvonal nyílik meg a jelenleg Ukrajnán át érkező orosz gáz beszerzésére. (Ez a vezeték köti össze közvetlenül Oroszországot és Törökországot a Fekete-tenger fenekén. A török végállomástól továbbépülhet észak felé, így több európai országhoz is eljuthat ezen keresztül az orosz gáz.) A DW nem mulasztja el megjegyezni, hogy Orbán Viktor kormánya Törökországon kívül közeli kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, Kínával és számos közép-keleti szovjet tagköztársasággal.
Az AFP francia hírügynökség szintén a szíriai behatolást, a bevándorlókkal való riogatást, a gázügyet, a fegyvervásárlást és a magyar kormányfő politikai barátainak megválasztását emeli ki, megemlítve, hogy a magyar miniszterelnök a török elnök látogatása előtt egy héttel látta vendégül Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Magyarország európai uniós partnereinél homlokráncolást eredményez, hogy a sajátos illiberális rendszert építő magyar vezető autokratákkal barátkozik.
Az AFP szerint Putyin látogatása alatt Orbán Viktor azzal vette védelmébe kormányának „keleti nyitás” politikáját, hogy Magyarország a Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben helyezkedik el.
Úgy tűnik, a magyar kormány úgy tekint Törökországra, mint egy emelkedőben lévő, kulcsfontosságú geopolitikai játékosra, amely nem csupán a Szíria körüli játszmában játszik fontos szerepet, hanem Délkelet-Európában és tágabban az egész Közel-Keleten – idézi a francia hírügynökség Hegedűs Dánielt, a German Marshall Fund szakértőjét. Ennek alapján úgy látszik, kész jelentős konfliktusokat felvállalni az EU-ban, hogy szívességet tegyen Ankarának, és inkább Törökország és Oroszország érdekeihez igazodik, mint Magyarország nyugati szövetségeseiéhez.
Forrás: napi.hu