Óriási változások jönnek az uniós pénzek elosztásában – Brüsszel radikális lépéseket javasol
Brüsszel megkezdte a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus előkészítését egy súlyosbodó geopolitikai, gazdasági és társadalmi kockázatokkal terhelt környezetben. A most futó költségvetési ciklus felülvizsgálata alapvető változtatásokat javasol: több rugalmasságot, gyorsabb végrehajtást, valamint új prioritásokat, például a védelmi ipar támogatását, a megfizethető lakhatás fejlesztését és a vízbiztonság javítását. A cél az, hogy az EU a Trump-kormányzat kiszámíthatatlan politikai manőverezései mellett is képes legyen geopolitikai és gazdasági önállóságot építeni. Az innováció, az energiafüggetlenség és a kohézió megerősítése kulcsszerepet kap a következő évtized stratégiai célkitűzéseiben.
Brüsszelben néhány héten belül megkezdődik a következő, 2028–2034-es uniós költségvetés előkészítése – egy olyan időszak küszöbén, amikor a világ talán még kiszámíthatatlanabbá vált, mint a jelenlegi ciklus indulásakor. A pandémia, az energiaválság, a háború és a globális gazdasági feszültségek nem múltak el, sőt, új, tartós kockázatok jelentek meg.
Az Európai Uniónak ráadásul most már nemcsak belső fejlesztési kihívásokkal kell szembenéznie: Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe, valamint az USA euroatlanti kötelezettségvállalásainak gyengítése olyan helyzetbe sodorja az EU-t, amelyben egyedüli nagyhatalomként kell megőriznie és képviselnie a szabályokon alapuló világrend alapelveit.
Ez új geopolitikai szerepfelfogást, új pénzügyi prioritásokat, új védelmi, technológiai és kohéziós stratégiákat követel meg.
A felkészülés már zajlik: az Európai Bizottság április 1-jén közzétette a 2021–2027-es kohéziós politika köztes kiértékelését, amely a mostani kihívásokra adott válaszként alapvetően új irányokat is kijelöl.
Az Európai Bizottság most kiadott félidős felülvizsgálat (midterm review, MTR), célja, hogy a költségvetés szabályozási keretét jobban összehangolja az EU változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai prioritásaival.
A kohéziós politika – amely az EU költségvetésének mintegy egyharmadát teszi ki – célja a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése és a gazdasági, társadalmi, valamint területi kohézió előmozdítása. A jelenlegi időszak azonban jelentős késedelmekkel és nehézségekkel indult: a végrehajtás csak 2023-ban kezdődött meg ténylegesen, több mint egy évvel az eredeti tervek után: részben a koronavírus-járvány, részben az orosz–ukrán háború okozta zavarok miatt.
2024 decemberéig az összes kohéziós forrás csupán 4,2%-át fizették ki, ami Ezzel együtt is némileg jobb a 2014–2020-as időszak azonos szakaszában mért 3,6%-nál.
A felülvizsgálat célzott módosításokat javasol a kohéziós alapokat szabályozó keretrendszerben annak érdekében, hogy a beruházási prioritások jobban tükrözzék a változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai helyzetet, valamint az EU klíma- és környezetvédelmi céljait. Az Európai Bizottság nagyobb rugalmasságot és ösztönzőket is bevezetne a források gyorsabb felhasználása és a programok végrehajtásának gyorsítása érdekében.
Innováció és versenyképesség: a lemaradás csökkentése
A felülvizsgálat egyik központi eleme az innováció és a versenyképesség erősítése. Az EU évek óta küzd az innovációs lemaradással, sok európai régió technológiai felkészültség és versenyképesség terén hátrányban van. A nemrég elfogadott „Versenyképességi Iránytű” (Competitiveness Compass) öt évre határozza meg az EU gazdasági dinamizmusának újraindítását szolgáló irányvonalat: az innovációs szakadék megszüntetését, a gazdaság dekarbonizációját és az új növekedési szektorokba történő beruházásokat.
A 2021–2027-es időszakban a kohéziós forrásokból mintegy 34 milliárd eurót különítettek el a kutatás-fejlesztési kapacitások fejlesztésére, a fejlett technológiák átvételére és a specializált készségek bővítésére.
Az Európai Bizottság azonban arra ösztönzi a tagállamokat és régiókat, hogy ennél többet tegyenek. A javaslat növeli az Európai Stratégiai Technológiai Platform (STEP) támogatását, amely az európai technológiai vezető szerep megerősítését célozza. A Bizottság javasolja a jelenlegi 20%-os felső korlát eltörlését, amely az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) keretéből történő STEP-átprogramozásra vonatkozik, valamint a módosítások benyújtási határidejének meghosszabbítását a szabályozás életbe lépését követő két hónappal.
A digitális közszolgáltatások fejlesztése és a mesterséges intelligencia (AI) integrációja szintén a versenyképesség kulcstényezői közé tartozik. A kohéziós politika jelenleg is jelentős támogatást nyújt a digitális átálláshoz, összesen 31 milliárd euró értékben, olyan projektek révén, mint az Internet of Things, edge computing, mesterséges intelligencia, robotika, kiterjesztett valóság, e-közigazgatás és e-egészségügy.
A Bizottság kiemeli a nagyvállalatok szerepét a regionális fejlődésben, mivel ezek vezetik a kutatást, innovációt és tudástranszfert a beszállítói láncukban szereplő kisebb vállalkozások felé.
A mostani felülvizsgálat szerint eddig 9 milliárd eurót különítettek el nagyvállalatok számára, és a tervezett kutatás-fejlesztési források több mint egynegyedét már kiosztották.
Tíz kiemelt közös európai projekt (IPCEI) kapott finanszírozást, például hidrogénprojektek Észtországban, Hollandiában és Lengyelországban, illetve mikroelektronikai projektek Görögországban, Lengyelországban és Olaszországban.
Új célokra is egyre többet kell költeni
A megváltozott geopolitikai környezet – a növekvő bizonytalansággal – az EU stratégiai autonómiájának és ellenálló képességének újragondolását követeli meg. A Bizottság két új, specifikus célt javasol bevezetni az ERFA és a Kohéziós Alap keretében a védelmi képességek megerősítése érdekében.
Az első lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy önkéntesen újratervezzék kohéziós forrásaikat a védelmi ágazat termelési kapacitásainak bővítésére, földrajzi és méretbeli korlátozások nélkül, az állami támogatási szabályok betartása mellett. A második cél a kettős (katonai/polgári) felhasználású vagy védelmi infrastruktúra fejlesztését támogatja, különösen a katonai mobilitás érdekében.
Az Európai Tanács felhívására reagálva a Bizottság azt javasolja, hogy ezek a beruházások előfinanszírozásban 30%-ot kapjanak 2026-ban, az EU társfinanszírozása pedig 100% legyen.
A megfelelő képzettség alapvető a védelmi kapacitásokhoz. A Skills Union kezdeményezés célja a készséghiányok kezelése, amelynek részeként nagy volumenű partnerség jött létre a védelmi ágazatban, a „Skills Pact” keretében. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) fokozott rugalmassággal segíti a védelmi ipari készségek fejlesztését, és egy harmadik új prioritást vezetnének be az ESF+ rendeletbe.
A megfizethető lakhatást is fókuszba kell helyezni
A felülvizsgálat külön figyelmet fordít a fiatalokat és családokat érintő lakhatási válságra is. Az Európai Bizottság jogszabály-módosítást javasol, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy nagyobb arányban csoportosítsanak át forrásokat megfizethető lakhatási beruházásokra.
Brüsszel ezért felszólítja a tagállamokat, hogy duplázzák meg a megfizethető lakhatásra szánt forrásokat, használjanak fel pénzügyi eszközöket, egyszerűsítsék a helyi engedélyezési eljárásokat, és támogassák a „New European Bauhaus” kezdeményezéssel összhangban álló projekteket.
A vízbiztonság szintén kiemelt téma. Az EU jogi kerete már most is támogatja a fenntartható vízgazdálkodást, de a végrehajtás további előrelépést igényel. Az Európai Bizottság egy új célokat határoz meg a mostani dokumentumban: biztonságos vízellátás, fenntartható vízhasználat és vízállóság előmozdítása. Az ide csoportosított beruházások esetén az előfinanszírozást 30%-ra növelnék 2026-ban, és a társfinanszírozás mértéke is 100% lenne.
Ennek oka, hogy a legfrissebb elemzések szerint katasztrofális állapotban vannak az EU vízkészletei.
A legfrissebb adatok szerint az uniós felszíni víztestek mindössze 37%-a éri el a jó ökológiai állapotot. Ez egyértelműen jelzi, hogy a vízminőség javítása érdekében további, átfogó intézkedésekre van szükség. Bár az elmúlt években történt előrelépés, a víztestek túlnyomó többsége még mindig nem felel meg az elvárt szintnek, ami elsősorban a szennyezés, a túlzott vízkivétel és az ökoszisztémák szerkezeti módosításai miatt alakult így.
A fürdővizek minősége ennél kedvezőbb képet mutat: az európai fürdőhelyek 85%-a kapott „kiváló” minősítést. Ez pozitív fejlemény, és jól tükrözi az eddig elért eredményeket a közegészségügyi szempontból kritikus vízminőségi előírások teljesítésében. Ugyanakkor a fennmaradó 15%-ot érintő problémák miatt a Bizottság kiemelt figyelmet fordít a további javító intézkedésekre, különösen a szennyezésforrások pontosabb feltérképezése és kezelése révén.
A városi szennyvízkezelés terén az Európai Unió szintén jelentős eredményeket ért el, de a helyzet így is súlyos. Bár a településeken keletkező szennyvíz több mint 90%-át az uniós szabványoknak megfelelően kezelik, de különösen a kisebb településeken és a gyorsan növekvő városi területeken folyamatos probléma a szennyvízkezelés. Emellett a Bizottság szerint a hálózatok fejlesztése és a szennyvíztisztító technológiák korszerűsítése elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás biztosításához.
Energia- és katonai függetlenség nélkül nem megy
Az energiaátmenet az EU klímapolitikájának központi eleme volt az elmúlt években, de az eredmények egyelőre elmaradnak. Az Európai Bizottság javasolja, hogy az ERFA támogassa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) Innovációs Alapjából „Szuverenitási Pecséttel” díjazott dekarbonizációs projekteket. Emellett az energiaösszeköttetések, az átviteli infrastruktúra és a töltőinfrastruktúra fejlesztését is bevonnák a támogatható célok közé.
Az EU keleti határán fekvő régiók – amelyek Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával határosak – egyszerre szembesülnek biztonsági kihívásokkal és gazdasági visszaeséssel. A felülvizsgálat szerint ezen régiók kohéziós forrásainál az elosztás újratervezésére van szükség, a védelmi képességek és a versenyképesség javítása érdekében.
Az ösztönzés részeként 2026-ban ezek a programok 100%-os EU-társfinanszírozásban részesülhetnek, az éves előfinanszírozás 9,5%-ra, a prioritásokhoz átcsoportosított összegek előfinanszírozása pedig 30%-ra nőne.
A célkitűzések teljesítéséhez a kohéziós politika végrehajtásának egyszerűsítése kulcsfontosságú. A Bizottság ezért számos könnyítést javasol, például a források EU-prioritásokhoz való átcsoportosításának megkönnyítését, a tematikus fókuszhoz kötött arányok lazítását, valamint egyszeri 5%-os előfinanszírozást azoknak a programoknak, amelyek legalább 15%-nyi forrást csoportosítanak át a STEP, a védelem, a megfizethető lakhatás, a vízállóság és az energiaátmenet céljaira.
Az Európai Bizottság a mostani felülvizsgálatban felszólítja a tagállamokat, a régiókat, az irányító hatóságokat, az Európai Parlamentet és a Régiók Bizottságát, hogy vegyenek részt az egyeztetésben, és gyorsítsák fel a jogalkotási munkát. A következő többéves költségvetésnek már ezen modernizált alapokra kell épülnie, és a kohéziós politikának továbbra is a közös európai projekt egyik pillérének kell maradnia.
A mostani dokumentum azért is nagyon fontos, mert az ebben megfogalmazott tapasztalatok, javaslatok már a most nyáron elinduló 2028-2034-es hétéves közös költségvetés felépítését is befolyásolják. Sokkal valószínűbb, hogy érdemi változás a következő MFF-ben lesz ezek alapján, mintsem most, a zajló kifizetési ciklus közepén.
Portfolio
