Öröm és félelem járja át Európát Trump történelmi veresége után

Vegyes érzéseket keltettek Európában az amerikai félidős választások, amelyen a demokraták a Kongresszus mindkét házában kényelmes többséget szereztek. Bár egyes európai vezetők örömüknek adtak hangot Donald Trump kudarca fölött, inkább visszafogottság és kivárás jellemzi az európai reakciókat, és az a félelem is megjelent, hogy az amerikai elnök dacból is még magasabb fokozatra kapcsolhatja konfrontatív politikáját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több amerikai támogatásban bízik, azonban ez aligha következik be egyik napról a másikra, addig pedig Ukrajnának ki kell húznia egy rendkívül nehéznek ígérkező telet.

Vegyes érzéseket keltett Európában az amerikai félidős választások eredménye, amelyek a Republikánus Párt jelentős vereségét és a demokraták egyértelmű győzelmét, egyben Donald Trump elnök súlyos kudarcát hozták. A legtöbb európai vezető, aki megszólalt a tengerentúli voksolásról, visszafogottan nyilatkozott – persze voltak olyanok is, akik alig (Donald Tusk lengyel miniszterelnök) vagy egyáltalán nem (Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök) leplezték örömüket az eredmények láttán.

Az, hogy a Demokrata Párt a Kongresszus mindkét házában kényelmes többségbe került, első látásra egyértelműen pozitív Európa számára, Trump ugyanis második elnöksége alatt erősen konfrontatív politizálásba kezdett az öreg kontinenssel. Vámháború, Grönland kérdése, az európai szélsőjobb támogatása, az Európai Unió gyengítésének egyértelmű szándéka, diplomáciában szokatlanul durva hangvétel európai vezetőkkel (Sánchez, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár), sőt országokkal szemben – mind-mind nyilvánvalóan jelezték, hogy Trump nem szövetségesnek, hanem riválisnak tekinti Európát, és egyik fő célja, hogy gyengítse az integrációt, az amerikai üzleti érdekek könnyű prédájává téve a külön-külön az Egyesült Államokkal szemben gyenge európai országokat.

Az, hogy a demokrata vezetésű törvényhozás elvileg korlátozhatja Trumpot, mindezek fényében pozitív fejlemény Európa számára.

A demokrata győzelem ugyanakkor azzal is járhat, hogy Trump még erőteljesebben folytatja eddigi politikáját, kihasználva az elnök széles jogköreit elsősorban a kül- és védelempolitika területén.

Ezért többen Európában is óvatosságra intettek, vagy legalábbis csitítani igyekeztek a lelkesedést. Egy az AFP-nek név nélkül nyilatkozó európai diplomata szerint az Egyesült Államok most „befelé” fog fordulni, a Kongresszus és a Fehér Ház közötti csatározás lesz a legfontosabb kérdés. Ugyanakkor Trumpnak továbbra is megmaradnak a jogkörei, amelyeket nem is fog félni használni.

Hasonlóan látja a helyzetet Friedrich Merz német kancellár is.

Az elmúlt két évben Trump javarészt a kongresszus nélkül kormányzott. Miért mennének most másképp a dolgok? Az idő nagy részében elnöki rendeletekhez folyamodott, és a jövőben is ezt fogja tenni– fogalmazott Merz.

Trump retorikailag legkeményebb európai ellenfele, Pedro Sánchez spanyol kormányfő viszont egyértelműen örült a demokrata győzelemnek. Sánchez a november 29-én esedékes spanyolországi előrehozott választások előtt saját kampányába is igyekezett becsatornázni a tengerentúli fejleményeket.

Tegnap az amerikai társadalom a kizárólag elszegényítő politikák ellen szavazott. A gyűlölet ellen. A szexizmus ellen. A klímatagadás ellen és az elitek kiváltságai ellen. Ez történt Brazíliában. Most az Egyesült Államokban. És hamarosan Spanyolországban is meg fog történni. Az a szélsőséges hullám, amelyre [Alberto Núñez] Feijóo és [Santiago] Abascal fel akar szállni, már nem növekszik: összeomlik– írta az X-en Sánchez, utalva két fő politikai ellenfelére, a konzervatív Néppárt, illetve a radikális jobboldali Vox vezetőjére.

Visszafogottan reagáltak Trump európai elvbarátai

Míg a szociáldemokrata Sánchez Trump vereségében a populista hullám lecsengését akarja látni, addig a jobboldali populistának címkézett európai pártok, így a német Alternatíva Németországnak (AfD), a francia Nemzeti Tömörülés (RN) és az olasz Liga vezetője az amerikai eredményeket igyekeznek a kivételnek, nem a szabálynak láttatni. Az ő keretezésükben a republikánusok nem a trumpizmus miatt, hanem éppen a trumpizmus ellenében veszítettek, a Trump által indított iráni háború eredményeként. Az iráni háború egyébként meglehetősen népszerűtlen az európai radikális jobboldal körében is, ugyanis egyrészt ezek a pártok magukra háborúellenes erőkként tekintenek (ami a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy Ukrajna katonai támogatásának megszüntetése mellett állnak ki), másrészt a közel-keleti konfliktus Európában is felhajtotta az üzemanyagárakat.

Alice Weidel, Jordan Bardella és Matteo Salvini számára is fontos volt annak hangsúlyozása, hogy nem általában a jobboldali populizmus felelős Trump kudarcáért, hanem az, hogy az amerikai elnök a saját maga által deklarált béke- és be nem avatkozási politikával ment szembe azzal, hogy háborút indított a perzsa állam ellen.

Trump megígérte a választóknak, hogy nem folytat beavatkozó politikát, ez a be nem tartott ígéret csapott vissza a republikánusokra– értékelt például Alice Weidel, a német AfD társelnöke. Jordan Bardella, a jövőre esedékes francia elnökválasztás legesélyebbje, Marine Le Pen nevével fémjelzett RN elnöke sietett hangsúlyozni, hogy az amerikai félidős választás eredménye semmilyen következményekkel nem fog járni Le Pen választási esélyeire nézve.

Az európai radikális jobboldal – néhány kivételtől, például a lengyel Jog és Igazságosságtól (PiS) és a hozájuk közel álló lengyel államfőtől Karol Nawrockitól eltekintve – már korábban is lazított Trump-barát retorikáján, ugyanis az amerikai elnöknek olyan, az európai országok szuverenitását sértő tervei, mint például a Dániához tartozó Grönland megszerzésének óhaja sértik az éppen a szuverenitást az egyik legfőbb értéknek tekintő szavazók érzelmeit. Erre jött rá az iráni háború, ami végleg népszerűtlenné tette Trumpot az európai lakosság többsége számára. Ezt természetesen a hatalomra törő nyugat-európai radikális jobboldali pártok sem hagyhatják figyelmen kívül.

Ukrajna kérdésére

Európa számára kiemelten fontos Ukrajna és Oroszország, az ukrajnai háború kérdése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német ZDF-nek adott nyilatkozatában nem is titkolta örömét a demokrata győzelem fölött.

Hálás vagyok a republikánusoknak is, de a demokraták nagyon világosan beszélnek Ukrajna támogatásáról, és segítséget nyújtanak Ukrajnának. Az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolat megújításáról beszélnek. Ezért azt reméljük, hogy hatalmi egyensúly alakul ki, és több támogatást kapunk– mondta Zelenszkij.

Szintén derűlátóan nyilatkozott Johann Wadephul német külügyminiszter.

Ami Ukrajnát illeti, inkább optimista vagyok, miután a Kongresszusban ismét több vita lesz a két párt között arról, mit tudnak közösen tenni az ország támogatása érdekében– fogalmazott.

Ráadásul az amerikai törvényhozásban nemcsak a demokraták állnak ki Ukrajna támogatása mellett, hanem egyes „régi vágású” republikánusok is, akik pártjuk történelmi hagyományaihoz híven ragaszkodnak ahhoz, hogy Oroszországot az Egyesült Államokra leselkedő fenyegetésként tekintsék, Ukrajna támogatását pedig kifizetődő eszköznek a Szovjetunió jogutódjának gyengítésére. Trump persze a maga eszközeivel – például a vétójogával – ennek ellent tud tartani, így olyan patthelyzet is kialakulhat, mint ellentétes előjellel a négy évvel ezelőtti félidős választások után, amikor a demokrata Joe Biden elnökkel szemben a Képviselőházat megszerző republikánusok hónapokig blokkolták az Ukrajnának szánt nagy összegű segélycsomagot.

A fő probléma Ukrajna számára az, hogy nem nagyon tud várni, főleg, hogy közeleg a tél, amellyel már eleve egy oroszok által súlyosan megtépázott energetikai infrastruktúrával kell szembenéznie.

Az egyik legnagyobb gond a megfelelő légvédelmi rakéták, elsősorban a Patriotok hiánya, amelyek képesek védekezni az orosz rakétákkal és az egyre gyakrabban bevetett sugárhajtású Gerany drónokkal szemben. Bár „ingyen” az Egyesült Államok már jó ideje nem ad át Patriot-rakétákat Ukrajnának, jelenleg már pénzért (egész pontosan az európai országok pénzéért) sem tud, mivel készletei jelentős részét ellőtte az iráni háborúban. Tehát ha lesz is pozitív változás Ukrajna számára az amerikai félidős választások után, az nem egyik napról a másikra történik majd meg, a köztes időszakot pedig ki kell húzniuk valahogy.