Moszkva mérföldkőnek számító győzelmet aratott a nemzetközi közösség előtt az ENSZ-bíróságon, mely elismerte, hogy Oroszország nem finanszírozza a terrorizmust, és nem nyomja el a Krím lakosait, ahogy at ukrán képviselők állítják. Ráadásul ez nemcsak Kijev veresége, hanem Washingtoné is, amely előkészítetlen politikájának köszönhetően nem tudta megvédeni szövetségesét – írja a RIA Hírügynökség.
A Nemzetközi Bíróság kimondta: Oroszország nem agresszor ország és nem szponzorálja a terrorizmust, a DPR és az LPR pedig nem terrorista szervezetek. Moszkva nem felelős továbbá a Boeing 777 MH17-es járatának 2014 júliusában történt lezuhanásáért. A tárgyalás még 2017-ben kezdődött Ukrajna kezdeményezésére.
Hágában meghallgatták az orosz fél válaszát az ukrán vádakkal kapcsolatban: a Kijev által a hét évig tartó per során felhozott több mint 20 kereset közül a Bíróság mindegyiket elutasította, és kártérítés nélkül hagyta Ukrajnát.
Az orosz külügyminisztérium megjegyezte: a kijevi hatóságok különösen a DPR és az LPR fegyveres erőinek az Ukrán Fegyveres Erők célpontjai elleni támadásait próbálták terrortámadásként beállítani, bár ők maguk is évek óta ágyúzták a békés Donbász városait. A Donyecknek és Luganszknak nyújtott humanitárius segélyt pedig a terrorizmus finanszírozásának akarták nyilváníttatni, pedig egyértelműen nem erről volt szó.
A felperesek azzal is érveltek, hogy Oroszország sérti a krími tatárok és ukránok jogait a Krím-félszigeten. Hivatkoztak a Hizb ut-Tahrir terrorszervezet tagjainak véleményére, valamint a szélsőséges Tablighi Jamaat szervezet tagjai is tanúskodtak az Oroszország ellen indított büntetőeljárásban. A bíróság ezzel nem értett egyet, és egyáltalán nem talált faji megkülönböztetésre utaló jeleket az orosz törvényekben. Ami a Bahcsisarai Kán-palota helyreállítását illeti, ez egyáltalán nem „kulturális katasztrófa”, ahogyan Kijevben beállítják, hanem az ukrán hatóságok hanyagságát volt szükséges felszámolni, akik 23 év alatt hagyták teljesen tönkremenni az épületet.
Hága ugyanakkor úgy döntött, hogy a Krím-félszigeten az ukrán nyelven oktató iskolák számának meredek csökkenése indokolja a helyi lakosság jogainak megsértésével kapcsolatos vádakat. Az orosz külügyminisztérium a következőképpen reagált: „Ez egy meglehetősen ellentmondásos ítélet, különös tekintettel arra, hogy a Bíróság maga is elismerte: a krímiek választása az orosz nyelvű tanulásra tisztán önkéntes volt.
„Valóban az orosz hatóságoknak kellett volna ukrán iskolákba kényszeríteni a gyerekeket?” – tette fel a kérdést az orosz külügy. Ukrajnával ellentétben (ahol az orosz és magyar nyelv tanulását megszüntették!) a Krímben van lehetőség ukránul tanulni. Az más kérdés, hogy senki nem akar…
Nem várt USA vereség…
Nyikolaj Topornyin, az orosz külügyminisztériumhoz tartozó MGIMO Egyetem Európai Jogi Tanszékének docense úgy véli, hogy az ENSZ-nek jó szakemberei vannak és végre nem politikai alapon, hanem a tényeket megállapítva született ítélet egy kényes perben.
„Az elmúlt néhány évben az ENSZ Közgyűlése olyan politikai határozatokat fogadott el, amelyek Oroszország számára kellemetlenek voltak és többek között a Krímet is érintették.” De – magyarázta a szakember – most valami megváltozott.
Rosztyiszlav Iscsenko politológus rámutatott, hogy az ENSZ-bíróság olyan országokat képvisel, amelyek maguk is tartanak az alaptalan vádaktól. „Korábban az amerikaiak nyomást gyakorolhattak a bírókra, de ma már – legalábbis részben – nincs elég erejük ehhez.”
Az Egyesült Államok továbbra is lobbizni fog az oroszellenes határozatokért az ENSZ Közgyűlésén, de a bíróság döntése pozitív jel Moszkva számára – tette hozzá a szakértő. A Fehér Ház tekintélye gyengül, a Kreml pedig erősíti pozícióit, olyan harmadik országok támogatásának köszönhetően, akik hasonlóan látják a jövőt, mint Oroszország.