Továbbra is visszatérő téma a nemzetközi sajtóban annak az ukrán gyártmányú tengeri drónnak az ügye, amelyet néhány nappal ezelőtt görög halászok találtak meg a Jón-tengeren, a lefkadai Doukato-fok szikláinak közelében. A görög hatóságok szerint a jármű egy öngyilkos küldetésekre kifejlesztett ukrán Magura–3 típusú tengeri drón volt, amelyet korábban mintegy száz kilogramm robbanóanyaggal szereltek fel.
Az úgynevezett „öngyilkos drónhajók” – katonai megnevezéssel személyzet nélküli felszíni járművek (USV-k) – olyan pilóta nélküli eszközök, amelyeket arra terveznek, hogy robbanóanyaggal megrakva nekiütközzenek egy célpontnak, majd a becsapódáskor felrobbanjanak. Ezek az eszközök általában kisméretűek, gyorsak, kamerákkal, GPS-rendszerrel és távirányítási technológiával felszereltek. Sok típust műholdas kapcsolaton vagy mobilinterneten keresztül irányítanak, és éjjel-nappal bevethetők. Az ilyen drónok előállítása jelentősen olcsóbb a hagyományos hadihajókénál, miközben komoly károkat okozhatnak nagy értékű tengeri célpontokban.
A görög Ta Nea hírportál szerint a drón motorja még működött, amikor a halászok megtalálták, majd átadták azt a görög parti őrségnek.
A lap értesülései szerint a távolban lévő kezelők elvesztették az irányítást az eszköz felett, ezért sorsára hagyták. Az ERT görög közszolgálati műsorszolgáltató közlése szerint a görög hatóságok vizsgálata alapján a drónt ukrán gyártmányú Magura–3 típusú tengeri drónként azonosították.
Nikolaosz Dendiasz görög védelmi miniszter kijelentette, hogy a drónt Ukrajnában gyártották. A görög védelmi tárca vezetője szerint az ilyen akciók „hatással vannak a hajózás szabadságára és a nemzetközi kereskedelemre”, és „rendkívül komoly problémát” jelentenek.
Ezzel párhuzamosan a görög Kathimerini és a Ta Nea arról számolt be, hogy az ukrán külügyminisztérium szóvivője,
Heorhii Tykhyi tagadta Kijev közvetlen érintettségét az incidensben.
A szóvivő úgy fogalmazott: „Nincs bizonyíték arra, hogy a tengeri drónnak köze lenne az ukrán drónoperátorokhoz.” A kijevi álláspont azóta sem változott.
Szakértői vélemények szerint a tengeri drón feltételezett célpontja az orosz „árnyékflotta” egyik tankerhajója lehetett a Földközi-tengeren. Az elmúlt két–három hónapban több olyan incidens is történt a Fekete-tenger és a Földközi-tenger térségében, amelyek során ukrán tengeri drónok orosz vagy orosz kapcsolatokkal rendelkező olaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajókat rongáltak meg.
A Ports Europe nemzetközi hajózási portál szerint márciusban a Boszporusz közelében támadás érte a Novorosszijszkból olajat szállító Altura nevű hajót. Ugyancsak márciusban, Líbia közelében kigyulladt és súlyosan megsérült az orosz kapcsolatokkal rendelkező, szankciós listán szereplő Arctic Metagaz LNG-tanker.
A hajó 62 ezer tonna cseppfolyósított földgázt szállított, és a feltételezések szerint egy ukrán Magura típusú tengeri drón találta el.
Januárban az Elbus nevű, Oroszország felé tartó tanker is dróntámadást szenvedett el a Fekete-tengeren; a támadás a motorházat rongálta meg.
Moszkva rendszeresen „terrortámadásnak” vagy a nemzetközi hajózás elleni akciónak nevezte az ukrán tengeri drónműveleteket. Az orosz állami média és hivatalos nyilatkozatok szerint ezek veszélyeztetik a globális energiaellátást és a kereskedelmi útvonalakat.
A Balti-, illetve Fekete-tengeri olajterminálok körül fokozott ellenőrzéseket, elektronikai zavarást és drónelhárító rendszereket vezettek be.
Az orosz veszteségekről továbbra sincs teljes körű, hiteles összesítés. A károk több területen jelentkeznek: hajók és kikötői infrastruktúra sérülései, biztosítási díjak emelkedése, exportkiesések, logisztikai fennakadások, valamint olajfinomítók időszakos leállása formájában. Az orosz haditengerészet és a kikötői hatóságok több esetben megerősítették a tengeri és légvédelmi készültséget.
A Reuters 2026. május 15-i elemzése szerint Oroszország tengeri úton szállított olajtermék-exportja áprilisban havi összevetésben közel 10 százalékkal, éves összevetésben pedig 17 százalékkal csökkent. A brit hírügynökség szerint az ukrán támadások következtében 2026 tavaszán több millió hordónyi orosz finomítói kapacitás maradt kihasználatlanul. Az összes közvetett veszteség – beleértve a hajókat, kikötőket, exportkieséseket, biztosítási és logisztikai költségeket – valószínűleg több százmillió dolláros nagyságrendű.
Elemzők szerint az ukrán stratégia célja az orosz olaj- és földgázexportból származó bevételek csökkentése, valamint az orosz haditengerészet mozgásterének korlátozása a Fekete-tenger térségében.
Több értékelés szerint az orosz flotta részben visszahúzódott a keleti kikötőkbe.
Az Infomarine online szakportál ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán támadások nem bénították meg az orosz energiaszektor működését. A jelenlegi értékelések szerint a tengeri drónműveletek inkább hosszú távú gazdasági és katonai kimerítő stratégiát szolgálnak, mintsem gyors, döntő áttörést hozzanak a háborúban.
A The Guardian szerint a görögországi incidens a tengeri biztonság kérdésére is ráirányította a figyelmet egy olyan európai uniós tagállamban, amely hosszú tengeri partvonala miatt különösen érzékeny az ilyen típusú fenyegetésekre.