Orosz-ukrán háború: megjelent az új béketerv!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Mutatjuk az új terv részleteit, pontról pontra.
Hetek óta folynak az egyeztetések a korábbi, 28 pontos tervezet módosításáról, amely számos elemében az orosz álláspontot tükrözte. Zelenszkij szerint a legtöbb kérdésben sikerült közelíteni a felek nézeteit. Két témában azonban továbbra sincs egyetértés: a területi rendezésben és a zaporizzsjai atomerőmű jövőjében. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére – írja a Reuters hírügynökség.
A tervezet egyik alapelve, hogy megerősítik Ukrajna szuverenitását.
Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi.
Ukrajna határozott biztonsági garanciákat kapna. A hadsereg létszáma a jelenlegi, mintegy 800 ezer fős szinten maradhat, miközben a korábbi amerikai javaslat még csökkentést írt elő. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának.
Oroszország törvényben mondana le az Ukrajna és Európa elleni agresszióról. Ezt a kötelezettségvállalást az Állami Dumának is ratifikálnia kellene.
A dokumentum meghatározott időpontra előirányozza Ukrajna Európai Uniós csatlakozását. Addig Kijev kedvezményes hozzáférést kapna az uniós piachoz, és egy átfogó globális fejlesztési csomag részesévé válna. Több külön alapot hoznának létre a gazdasági helyreállítás, az újjáépítés és a humanitárius programok finanszírozására, összesen 800 milliárd dollár mozgósításával.
Ukrajna felgyorsítaná egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az Egyesült Államokkal. Zelenszkij szerint Washington hasonló feltételeket kínálna Oroszországnak is.
Kijev megerősíti, hogy az atomsorompó-szerződésnek megfelelően továbbra is nem nukleáris állam marad.
A zaporizzsjai atomerőmű jövője továbbra is vitatott kérdés. Az amerikai javaslat szerint az erőművet Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közösen üzemeltetné, egyenlő részesedéssel, amerikai irányítás mellett. Ukrajna ezzel szemben azt szeretné, ha az erőművet kizárólag egy ukrán–amerikai vegyesvállalat működtetné, fele-fele arányban.
A békekeret értelmében mindkét fél oktatási programokat indítana a különböző kultúrák iránti tolerancia erősítésére. Ukrajna átvenné az uniós szabályokat a vallási türelemről és a kisebbségi nyelvek védelméről.
A területi rendezés maradt a legnehezebb, egyelőre megoldatlan pont.
Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyecki terület azon részeiről, amelyeket még Kijev ellenőriz. Az ukrán fél ezzel szemben a jelenlegi frontvonalak befagyasztását szeretné elérni. Washington kompromisszumként demilitarizált övezetek kialakítását és szabad gazdasági zóna létrehozását javasolta az ukrán ellenőrzés alatt maradó donyecki területeken.
A megállapodás kimondaná, hogy
a későbbiekben egyik fél sem változtathatja meg erőszakkal a kialakított területi rendezést.
Oroszország vállalná, hogy nem akadályozza Ukrajnát a Dnyeper és a Fekete-tenger kereskedelmi célú használatában. Külön tengeri és hajózási megállapodás születne, a Kinburn-földnyelvet pedig demilitarizálnák.
Humanitárius bizottságot állítanának fel a függőben maradó ügyek rendezésére. Ennek keretében minden hadifoglyot kicserélnének a „mindenkit mindenkiért” elv alapján, és visszaadnák a civil fogvatartottakat és túszokat, beleértve a gyerekeket is.
Ukrajnának a megállapodás aláírását követően mielőbb választásokat kellene tartania.
A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne. Végrehajtását egy, Donald Trump által vezetett Békebizottság felügyelné, amelynek tagja lenne Ukrajna, Európa, a NATO, Oroszország és az Egyesült Államok. A megállapodás megszegése esetén automatikus szankciók lépnének életbe.
Amint valamennyi érintett fél elfogadja a megállapodást, azonnali és teljes tűzszünet lépne életbe.
