Oroszország, egy 30 éve tartó megalázási folyamatnak tesz most pontot a végére. Megkockáztatom, ha a kedélyek lecsitulnak, a mostani és ezelőtti ukrán kormányokat, politikai szereplőket a maradék Ukrajnán belülről fogják bíróság elé állítani, hogy Amerika ostoba bolhájaként addig pattogott a medve orrán, amíg elveszti lényegében mindazt, amit meg nem érdemelten, potyára megkapott és nem akármiről van szó.
Az Ukrán állam, nem honfoglaló háborúkban alapozta meg határait, hanem a nagyhatalmi politikai pillanatérdekek és részeg diktátorok adományaiból verbuválta össze rendkívül értékes területeit. Nem is volt rá képes, hogy megbecsülje azokat és a benne lakó népeket. Az Ukrán politika az elmúlt évtizedben olyan pofátlan ívet öltött, olyan vakmerő oroszellenességet szított, ami józan ésszel felfoghatatlan. Ezért, elveszti a területének legértékesebb részeit, búzatermő vidékének akár kétharmadát, szinte az összes bányáit, gáz és olajmezőit, tengeri kikötőit, lakosságának nagyrészét. Megérte Amerika csicskás szócsövének lenni Európában?
Arra mérget vehet mindenki, hogy Oroszország, orosz vérrel visszaszerzett területekből egy talpalatnyit sem fog juttatni senkinek. Biden kormány menni fog, Zselenszkij kormány menni fog, és menni fognak a szankciók is, ami maradni fog, az a nagy Oroszország, olajával, gázával, búzájával és az atombombáival is. Aki nagy és erős, táplálja a Föld lakosságának egyharmadát, fűti Európát, azt illene tisztelni. Hát nem illették az urak tisztelni, akkor megtanulják félni.