Oroszország egyre hosszabb háborúra készül
Titkosította költségvetési kiadásainak egyharmadát Oroszország, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy a Kreml el akarja fedni, valójában milyen hatalmas összegeket emészt fel a még mindig „különleges katonai művelet” nevet viselő ukrajnai invázió. Utoljára 2015-ben, vagyis a Krím félsziget elfoglalását követő évben növelték meg a titkosított vagy meg nem nevezett célra fordított kiadásokat, akkor ez az arány a büdzsé egyötödét érintette. A titkosított összeg növeléséből sokan azt a konklúziót vonták le, hogy Oroszország hosszú háborúra készül, ami Moszkva stratégiájáról is sokat mond.
Az orosz katonai erők ukrajnai stratégiája persze már korábban is ismert volt: múlt év nyara, vagyis a kijevi fiaskó óta az oroszok a Donbaszra koncentrálnak, ahol a felőrlő taktikát alkalmazzák. Ennek a lényege, hogy tüzérségi támadásokkal gyengítik az ukrán védelmet, majd mikor kellően letarolnak egy városrészt, beküldik a Wagner-csoport orosz börtönökből toborzott zsoldosait, akiket ugyan az ukrán mesterlövészek sorra leterítenek, ám a második gyalogsági hullámban már a zsoldoshadsereg professzionális harcosai kapják a főszerepet. Ez a taktika Sziverszknél és Liszicsanszknál látványos sikereket hozott az oroszoknak, azonban Bahmutnál hatalmas veszteségekhez vezetett. A harctéri helyzet alapján végül nagyon hosszú és kegyetlenül véres harcok után az ukránok az elkövetkező hetekben várhatóan elveszítik Bahmut városát, ami valószínűleg csak megerősíti az oroszokat abban, hogy – óriási véráldozatok ide vagy oda – a felőrlő stratégia hosszú távon mégis sikeres.
Más taktikát láthatunk az ukránok részéről, akik a háború folyamán többféle módon próbálták meghátrálásra bírni a támadókat. Kijev ostrománál a jól szervezett, kis létszámú csapatok az orosz logisztikai ellátást célozták meg, aminek köszönhetően megmenekült a főváros. Harkivnál aztán valóságos hadászati remekművet produkált az ukrán hadsereg szeptemberben: itt az ukránok gépesített dandárja kapta a főszerepet, amely áttörte az orosz védelmi vonalakat, majd a területvédelmi erők következtek. Megint másfajta taktikát láthatott a világ Herszonnál, ahol a Dnyeper folyón átvezető hidakat, illetve az orosz utánpótlási vonalakat pusztították el az ukránok.
Noha sokan úgy gondolják, hogy az ukránok Bahmutnál az oroszok felőrlő stratégiáját követik azzal, hogy az utolsó csepp vérükig védik a stratégiailag kevésbé jelentős várost, hogy ezzel is minél nagyobb veszteséget okozzanak a támadóknak, ez azonban valószínűleg csak egy része egy nagyobb stratégiának. Ez pedig a nyugati harckocsik bevárásával kapcsolatos, amelyekkel az ukránok már képesek lennének arra, hogy egy 40-50 kilométeres arcvonalon támadást indítsanak az orosz állások ellen. Hogy hol valószínűsíthető egy ilyen támadás, abban széles körű egyetértés uralkodik mostanra a szakértők körében: mivel az oroszok – az ukránokhoz hasonlóan – szintén megerődítették a Donbasznál elfoglalt területeiket, az ukrán támadás leginkább Zaporizzsjai területen várható. Az ukránok célja itt az lenne, hogy elvágják egymástól a Krímet és a Donbaszt, amivel az oroszok utánpótlás- ellátását jelentősen akadályoznák, ugyanis ismét a Kercsi-szorosi hídra és a tengeri szállításra kellene támaszkodniuk.
Melyik stratégia lehet nyerő tavasszal? Szakértők szerint az oroszok helyzetét nehezíti, hogy a tartalékaik kimerülőben vannak, az ukránok viszont azon aggódhatnak, hogy megérkeznek-e időben a nyugati fegyverek.
Forrás:
