Oroszország körözési listáján szerepel az új lengyel elnök
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök az orosz belügyminisztérium nyilvános adatbázisa szerint Oroszország körözési listáján szerepel a szovjet korabeli műemlékek lerombolásában játszott szerepével kapcsolatos büntetőjogi vádak miatt.
Nawrockit, a konzervatív jelöltet, aki a vasárnapi második fordulóban szűk győzelmet aratott, Oroszország „büntetőcikkely alapján” körözi – áll az adatbázisban, további részletek közlése nélkül.
A megválasztott lengyel elnök a TASZSZ hírügynökség szerint legalább 2024 februárja óta az orosz hatóságok célkeresztjében van. A hírügynökség akkor arról számolt be, hogy az orosz bűnüldöző szervek több magas rangú lengyel tisztviselő ellen kezdeményeztek büntetőeljárást, köztük a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének akkori igazgatójaként dolgozó Nawrocki ellen. A vádak a szovjet háborús emlékművek eltávolításával és megsemmisítésével voltak kapcsolatosak – adta hírül az oroszhirek.hu.
A Szovjetunió több mint 600 000 katonát vesztett a Lengyelországot a náci Németországtól felszabadító hadjárat során 1944 és 1945 között. A háború után Lengyelország-szerte több száz emlékművet állítottak a szerepükre emlékezve. A varsói blokk összeomlása és a hidegháború vége óta Lengyelország azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy „megszállta” az országot, és erőfeszítéseket tesz a kommunista korszak szimbólumainak eltüntetésére.
Az orosz védelmi minisztérium szerint 2023 végére a lengyel hatóságok az országban található 561 szovjet emlékműből 468-at eltávolítottak. Moszkva azzal vádolta Varsót, hogy lábbal tiporja a történelmi igazságot, és utat tör a náci kollaboránsok igazolásának.
Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott függetlenként induló Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékával győzte le a szélsőségesen liberális Rafal Trzaskowski varsói polgármestert az elnökválasztáson. A tervek szerint augusztus 6-án teszik le esküjét.
A megválasztott elnök, aki 2017 és 2021 között a gdanski második világháborús múzeum igazgatója is volt, általában támogatta az Ukrajnának nyújtott további támogatásokat, de szót emelt az ellen, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz, vagy lengyel csapatokat küldjön az országba. Ellenezte az EU és Ukrajna közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat is, azzal érvelve, hogy azok tisztességtelen versenyt ösztönöznének, és aláásnák a lengyel mezőgazdasági és szállítmányozási vállalkozásokat.
Magyar Hírlap
