Február 23-án előrehozott választások jönnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban, miután szétesett Olaf Scholz hármas koalíciója. A jelenlegi felmérések szerint nagy eséllyel visszatérhet a hatalom csúcsára Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU, egy a Merkel-érával kritikus jelölttel, Friedrich Merzcel az élen.
A szélsőjobboldali AfD előretörésével azonban a hagyományos pártok annyira meggyengültek, hogy újra hármas koalíció jöhet, és a három pártból kettő szinte bizonyosan a nemrég véget ért közlekedésilámpa-koalícióból csatlakozhat a konzervatív erő mellé.
A 2021-es Bundestag-választások nyomán létrejött, a pártok színei alapján „közlekedésilámpa-koalíciónak” (Ampelkoalition) nevezett német kormánykoalíciót a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta. A koalíción belül a törésvonal a két nagyobb baloldali párt és a jobbközép, de fiskálisan konzervatív és értékvilágában is egyre inkább a konzervatívok felé húzó FDP között feszült. Míg az SPD és a Zöldek baloldali gazdaság- és társadalompolitikát kívántak folytatni, különösen az utóbbiak pedig szigorú klímapolitikát is, az FDP hagyományosan a német nagyipar szövetségese, az alacsony adók és a feszes költségvetés híve, és a klímapolitikában is lassabban haladna.
A Christian Lindner pénzügyminiszter vezette párt rúdja már egy ideje kifelé állt a koalícióból, de Donald Trump amerikai elnökké választását követően felgyorsultak az események: Scholz múlt szerdán menesztette Lindnert, mire az FDP kilépett a kormányból, az SPD és a Zöldek pedig kisebbségbe kerültek a Bundestagban. Scholz előbb január 15-ére akart bizalmi szavazást kérni maga ellen, de ezt az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU szövetség elfogadhatatlannak nevezte. Végül a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek frakcióvezetői kedden egy
február 23-án tartandó előrehozott választásban egyeztek meg, amelyet egy december 16-i, Olaf Scholzról szóló bizalmi szavazás fog megelőzni.
Bizalmi szavazás kancellár ellen eddig öt alkalommal volt az NSZK történetében: 1972-ben Willy Brandt, 1982-ben Helmut Schmidt, majd még ugyanabban az évben Helmut Kohl kért maga ellen bizalmi szavazást. Gerhard Schröder kancellár kétszer, 2001-ben és 2005-ben kért maga ellen bizalmi szavazást, a második alkalommal előrehozott választások jöttek ezt követően, amelyet az Angela Merkel vezette CDU/CSU nyert meg. Érdekesség, hogy a Scholzéval együtt hat bizalmi szavazás közül ötben SPD-s kancellár sorsáról szólt a döntés.
portfolio nyomán