A világgazdaság és az infláció eddig meglepően ellenállónak bizonyult a kamatemelések áradatával szemben. A világ vezető jegybankárai kezdenek bedurvulni, és további kamatemelésekkel bombáznák az inflációt, az sem érdekli őket ha ezzel recesszióba döntik a globális gazdaságot.
Az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England vezetői a portugáliai Sintrában, az EKB által rendezett konferencián arra figyelmeztettek, hogy további lépésekre lehet szükség az infláció mintegy 2 százalékos cél felé történő csökkentéséhez. Mindezt annak ellenére, hogy sok közgazdász előrejelzése szerint a további kamatemelések recessziót vagy pénzügyi válságot válthatnak ki.
Lehet, hogy a monetáris politika restriktív, azonban lehet, hogy még mindig nem eléggé az. A munkaerőpiac húzza a gazdaságot– mondta Jay Powell, a Fed elnöke a jegybanki konferencián. Szavainak azonnal hatása lett a piacon, a következő júniusi kamatdöntő ülésen történő további kamatemelésre a megszólalás előtt még csak 74 százalékos esélyt láttak a befektetők, ez azonnal 79 százalékra ugrott – írta a Financial Times.
Igazán aggódó álláspontot csak Gita Gopinath, az IMF igazgatóhelyettese hangoztatott a konferencián. Ő arra figyelmeztetett, hogy a központi bankoknak fel kell áldozniuk az infláció elleni harcukat, ha a magasabb kamatlábak rendszerszintű pénzügyi válságot váltanak ki.
A befektetők arra számítanak, hogy a Fed, az EKB és a Bank of England még néhányszor emeli irányadó kamatait az elkövetkező hónapokban, különösen mivel a gazdasági növekedés viszonylag rugalmas maradt, a munkaerőpiacok továbbra is nagyon feszesek és a bérek gyorsan emelkednek.
Az infláció az Egyesült Államokban és az eurózónában csökkent, de az energia- és élelmiszerárakat nem számítva lassabban mérséklődött. Powell kiemelte, miközben az áruk és a lakásárak csökkentek, a Fed még mindig nem látott valódi javulást a munkaerő-intenzív szolgáltatási szektorban. Hozzátette, továbbra sem gondolja, hogy recesszióra lenne szükség ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a munkaerő-kínálat és a kereslet. A bérnyomás továbbra is magas, de határozottan csökkenni fognak – mondta, s felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban még mindig 1,7 betöltetlen állás jut minden munkanélkülire.
Andrew Bailey, a BoE kormányzója úgy látta, az elkövetkező hónapokban nagyon eshet az infláció, azonban szerinte a maginfláció – az energiát és az élelmiszereket nem tartalmazó – sokkal makacsabb. Nem kis részben az Egyesült Királyság munkaerő-kínálatának beszűkülése miatt.
Még Kazuo Ueda, a hagyományosan ultralaza monetáris politikát folytató Bank of Japan kormányzója is azt mondta, hogy országában a bérek és az árak növekedése felgyorsul az évtizedekig tartó szinte stagnálás után. Ez szerinte lehetővé teszi számukra, hogy fontolóra vegyék a rendkívül laza monetáris politika feladását.
„A bérek több mint három évtizede először kezdtek el körülbelül 2 százalékkal emelkedni. Kezdünk változásokat tapasztalni az inflációs várakozásokban és a bérmegállapodások terén. Ez jó jel″ – mondta Ueda.
Christine Lagarde, az EKB elnöke csatlakozott a többi vezető jegybankárhoz és kijelentette, nem lát elég kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy az infláció stabilizálódna és lefelé mozdulna el.
Az eurózóna inflációja 6,1 százalék, míg az Egyesült Államokban 4 százalék és az Egyesült Királyságban 8,7 százalék.
Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management közgazdásza a brit lapnak azt mondta, a jegybankárok úgy tűnik eltökélten készek elviselni egy enyhe recessziót is, ha ez az ára, hogy elérjék inflációs céljukat.
A globális recessziótól való félelem ellenére a világgazdaság eddig kitartott, igaz, a pénzromlás is. Annak ellenére, hogy a jegybankárok igyekeztek határozott hozzáállást tanúsítani és mindenhol azt hangoztatták, eltökéltek a küzdelemben. Ennek eddig kevés hatása volt – mondta Raghuram Rajan, volt indiai jegybankelnök a Bloombergnek.
napi.hu