Ostromolják a magyar határt -mégis valóra válik Nostradamus szörnyű jóslata?
A nomád népek valóban megindultak keletről, hogy elárasszák egész Európát, ahogyan azt több száz évvel ezelőtt megjósolta? Nostradamus a magyarok számára is jósolt, méghozzá a menekültekkel kapcsolatban.
Sajnos az ügy semmit nem veszített az aktualitásából, mivel jelenleg a déli határ mentén ismét mintegy százezer migráns gyűlt fel, veszélyeztetve a magyar határt. (2020 február) Tuzson Bence azt is mondta, hogy januárban 3400-an próbáltak meg átjönni a magyar határon, a múlt keddi röszkei áttörési kísérlet viszont bebizonyította, hogy a magyar határzár – mind a jogi, mind a fizikai és az élőerős – jól működik. A Soros-terv célkitűzései – például, hogy egymillió migránst be kell hozni Európába – nem váltak köddé, azok ellen határozottan fel kell lépni – tette hozzá.
Ha annak ellenére, hogy felhúztuk a határkerítést, mégis ezek a jóslatok valódiak és igazak, akkor hátborzongató, idők várnak ránk! Így hangzik Nostradamus jóslata:
“Nomád népek jönnek Pannóniába, egyre számosabban és megvetetten, e nemzet veszti nyelvét s Európában árva, a föld népe nem fogadja be, sem a szellem. Csak táncol s zenél, koldul, lop ha kell, és vándorol tovább, örökké vágytól hajtva, hogy egyszer végső hazát is érdemel, és barna bőre nem lesz bélyeg rajta.” – írja.
Ez így igaz, ugyanis a nomád népek valóban megindultak keletről, hogy elárasszák egész Európát. A magyarok, és még egy-két nemzet nem fogadja be őket, ezért ezek országról-országra járna-kelnek, és ahol megtelepednek, csak bonyodalmat okoznak, és megindul a társadalom bomlása. Nem akarnak dolgozni, csak koldulni, vagy elvenni azt, amiért soha nem dolgoztak meg, hogy mindent készen kapjanak magukhoz.
“Az írott szó elhal majd, és egyre szegényebb lesz a beszéd, a nemzetre egy talány hoz bajt, mely elveszi az emberek eszét. Egész nap otthonukban ülnek, bámulnak hazug, mozgó képeket, s mire a bálványok ledőlnek, már alig születnek gyermekek.”
Ez egyértelműen a modern kor valamely vívmányára utal. Arra, hogy például a közösségi oldalak, internetes játékok, a virtuális világ hogyan vakíthatják el a társadalmunkat a jelenünkben és a jövőben.
“Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörténik majd Hungáriában. Senki nem boldogul erővel, sem ésszel, csak gyilkos ármány és ravaszság van. Dolgozni akarnál, de nincs munka, pedig a földek parlagon hevernek, aki eddig a munkáját csak unta, most koldusa lesz az idegeneknek.”
Ez teljesen ide illő. Ma a jó ésszel, tiszta szívvel sem tudja az ember megkeresni a kenyerét, sőt. Dolgoznál, de nincs hol, vagy épp nem jó fizetésért. Nincs értéke a pénznek, mert semmit sem keresel, pedig naphosszat robotolsz.
“Csak temetni tudnak, nem ünnepelni, erejük gyorsan elfogy, szalmaláng, türelmesek, de kitartásuk semmi, vezérük rosszul végzi mindahány. Költőiket elfelejtik gyorsan, akárcsak régi énekeiket, magyar se marad sok a honban, de magyarul szólnak – az idegenek.”
Valóban fogyatkozunk, és bár senki sem szettné, hogy bekövetkezzen, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, hamar elfogyhat a magyar. A nyelvünk is kikophat idővel, és a saját hazánkban is egyre kevesebb a tiszta szívű magyar.
“Akinek mindezt írtam rendelésre, három hónappal él tovább mint magam. Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége, minden ledőlt toronynak súlya van. A pogány még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobban gyengül – személye két nemzet közt híd lesz, s utódja nagy művet ír a küzdelemről”
Magának, Zrínyi Miklósnak írta ezt eredetileg Nostradamus, saját megrendelésre. Ő fizetett azért, hogy megtudja, mivé válik Magyarország, szeretett hazájának mi lesz a sorsa.
Furcsa mód Szécsényi Istvánról is beteljesült Nostradamus jóslata:
“Nemes család sarja, mégis a köz érdeke nyűgözi le életében, folyókat rendszabályoz, partot összeköt, s tudósokat növel rég elfecsérelt pénzen. Királya híveként szít forradalmat, népe szolgájaként magába réved, s midőn egész Pannónia reszketve hallgat, egyetlen lövéssel vet önmagának véget.”
Szécsényivel valóban ez a végzet bánt el. 1860 április 8-án Bécsben vettet véget életének azzal, hogy puskájával fejbe lőtte saját magát.
Deák Ferencről eképpen írt:
“Bölcs ember, a jogok tudósa, szerény és nagyhatású szónok, nem volt ilyen kétszáz év óta, törvényben mér sok országos gondot. Amit fegyverrel el nem ér ország, eléri azt ô türelmes gondolattal általa békül meg magyar és osztrák, köt egyezséget az ördög és az angyal.”
Deák valóban egyezséget kötött a magyar és az osztrák hatalom között.
Egészen bizarr és hihetetlen, de Kölcsey Ferencről is jövendölt:
“A költő félszemére vak, de messzebb lát, mint kortársai. Isten kezében tiszta lap: népét óhajtja megváltani. Nyelve s elméje tisztaságát a politika sem nyelte el, szent dalát mormolják, kiáltják, amíg magyar még énekel.”
Hortyról így írt:
“Nagy hajós, ki tengerét elveszti, régens, de felette nincs király, helyette nem kormányoz senki, s a vérző ország lassan talpra áll. Germánia véres hatalmát gyenge hazájától erővel távol tartani, s bár Ruszföldtôl békét szeretne, szétfoszlanak szép álmai. Száműzve hal meg, csaknem elfeledve, szabad hazában lesz majd eltemetve,. Vesztes országnak nincs győztes vezére, hosszú az árnyéka és erős a fénye.”
Forrás: világfigyelő
