A szakértők már azt találgatják, ki lehet Angela Merkel utóda Németország kancellári székében, illetve milyen új pártkoalíció állhat az ország élére.
Úgy tűnik, mindenki örülhet annak, hogy a nagykoalíciós kormányzás vége biztosra vehető – kezdi cikkét a napi.hu.
Azzal, hogy a német szociáldemokraták (SPD) élére két alig ismert politikus, Saskia Esken jogász és Norbert Walter-Borjans, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány volt pénzügyminisztere került, szinte biztosra vehető, hogy a balra tolódó párt kilép a CDU-val, Angela Merkel pártjával folytatott koalíció kormányzásból. Ezzel megnyílik az út egy példa nélküli változás előtt – véli Tony Barber, a Financial Times publicistája. Az egyik lehetséges új koalíciós felállás ugyanis az, hogy az SPD helyét a Zöldek veszik át a CDU mellett.
Ezzel olyan felállás jöhet létre, amely kevésbé tolja a kormányt a szociális költekezés felé, tesztelve a költségvetés kiadási oldalának határait, bölcsebb beruházási politika vehetné át a jelenlegi helyét és nagyobb fantáziával nyúlhatnának hozzá az európai integrációhoz. A kérdés, mikor jöhet ez a változás? Németországban jó eséllyel vagy a jövő év első felében vagy 2021 elején lehetnek előrehozott választások, ugyanis 2020 második felében az ország az EU soros elnöke, amit nem lenne szerencsés ügyvezető kormánnyal végigcsinálni.
Kérdés, hogy mennyi ideig húzza még Merkel demoralizált kormánya, de a lényeg, hogy a kormányváltás csak idő kérdése – véli az FT publicistája. Szerinte olyan jelentőségű lesz a változás, mint amikor az SPD 1969-ben először került hatalomra a második világháború után, vagy amikor a Zöldek 1998-ban először kaptak szerepet – az SPD koalíciós partnereként – Németország kormányzásában.
Angela Merkel 2005-ös hatalomra kerülése után négy kormányzati ciklusából három mögött CDU-SPD nagykoalíció adta a parlamenti többséget, ám az utolsó csak azt követően jöhetett lére, hogy a 2017. őszi választásokat követően kudarcba fulladtak a CDU, a Zöldek és a piacpárti szabad demokraták (FDP) koalíciós tárgyalásai. A kényszerházassággal egyik fél sem elégedett: mind a konzervatívoknál, mind a szociáldemokratáknál arra panaszkodnak, hogy a centrista kormányzás érdekében fel kell adniuk saját jobb-, illetve baloldali identitásukat.
Az SPD megalázó helyzetbe került: Németország harmadik legnagyobb pártjának címéért kell versenyeznie az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak párttal. Miután a CDU-CSU pártszövetség támogatottsága is csak árnyéka a korábbinak, a német pártrendszer szétaprózottá vált. Ennek tükrében az előrehozott választások eredményétől függően három koalíciós lehetőség képzelhető el.
- A legvalószínűbb egy CDU-Zöldek összefogás, pusztán azért, mert jelenleg ez a két párt vezeti a népszerűségi listákat. A Zöldek a német baloldal a legfegyelmezettebb pártja, ráadásul társelnökük Robert Habeck (képünkön) személyében van egy potenciális kancellárjelöltjük.
- A második lehetőség egy SPD-Zöldek-Baloldali Párt baloldali trió. Jelenleg az előbbi kettő kizárja, hogy összeálljon kormányozni a Die Linkével, a keletnémet kommunista párt NATO-faló utódpártjával, de enélkül nem jöhet létre a tisztán baloldali kormányzás.
- A harmadik lehetőség a CDU-Zöldek-FDP koalíció, amit Merkel 2017 őszén megpróbált tető alá hozni, de nem járt sikerrel. Kérdéses, hogy a két kisebbik résztvevő, a környezetvédők és a piacpártiak össze tudnának-e hangolódni. Ami végül az akkori kudarc nyomán létrejött, a CDU-SPD nagykoalíció mindenkinek csalódást okozott, a pártok tagságától kezdve a szavazókon át Németország európai uniós partnereiig.
Forrás: napi.hu