A szakértő kifejtette, a drónok harcászati alkalmazása nem előzmény nélküli, teret kaptak például a 2020 őszi örmény–azeri hegyi-karabahi konfliktusban, ugyanakkor az orosz–ukrán háborút megelőzően a mostanihoz hasonló komplex és kiterjedt drónháborúra még nem volt példa a történelemben.
Az InfoRádió Aréna című műsorában hallható riportban hangsúlyozta továbbá, hogy az a mennyiség, amelyben a harcoló felek a drónokat használják, példa nélküli. Ráadásul ez úgy történik, hogy közben nagy emberi létszámmal és sok fegyver bevetésével zajlik a konfliktus. Ezzel párhuzamosan fut a legújabb drónfegyverek tesztelése is, Kaiser Ferenc szerint ezen a területen egyértelműen a Nyugat és a Kelet csap össze, mindenki teszteli az eszközeit.
Kaiser Ferenc úgy látja, a nyugati fegyverek közül leginkább a tüzérségi rendszerek teljesítenek jól Ukrajnában. A legeredményesebb az amerikaiak Excalibur nevű precíziós lőszere, amely olyan 155 milliméteres tüzérségi gránát, amely képes nagyjából 40 kilométeres távolságból egy háromszor három méteres négyzetbe betalálni. A lőszer hátránya, hogy körülbelül hatvanezer dollárba kerül darabja.
A szakértő a jól teljesítő nyugati eszközök közé sorolta a HIMARS sorozatvetőt, az amerikai Paladin önjáró löveget, valamint a francia Ceasart és az a német Panzerhaubitze 2000 önjáró tüzérségi löveget, amelyet már a Magyar Honvédség is megvásárolt. Kaiser Ferenc szerint az ukránok elégedettek az amerikai M2 Bradley harcjárművekkel és a német tankokkal is. Kevésbé jól teljesít a franciák AMX10-es kerekes páncélvadász járműve.
index