Példátlan lépésre készül Orbán Viktor kormánya
Felgyorsulhat a GDP-arányos adósság csökkenése a következő években, így 2021 végére megközelíthetjük a 60 százalékos határt is – derül ki a kormány nemrég megjelent költségvetési kitekintéséből. Bármilyen meglepő, közben az adósság összege folyamatosan emelkedhet, de ezt bőven kompenzálja majd az uniós források jelenlegi durva előfinanszírozásának bezáródása és a gazdasági növekedés.
A dokumentum lényege, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormány megköti a saját kezét, hogy ne folyó kiadásokra, hanem adósságcsökkentésre menjen el a több ezermilliárd forint.
Az utóbbi években fokozatosan olvadt a magyar adósság a GDP arányában, 2010-11-ben meghaladta a 80 százalékot is, majd a tavalyi év végére az előzetes nyilatkozatok alapján 71 százalékra csökkenhetett úgy, hogy közben a GDP nagyjából 2 százalékának megfelelő Eximbank-adósságot is be kellett számítani. Anélkül már 70 százalék alatt lehetne az adósság az éves nemzeti össztermék arányában.
A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat a 2019-2021 közötti költségvetés fő számairól, illetve az azokra vonatkozó tervekről. Eszerint a kormány azzal számol, hogy csak most indul majd be az igazi adósságcsökkentés, három év alatt 63 százalék alá süllyedhet a GDP-arányos adósságráta, vagyis az eddigi komótos csökkenés után valódi esés jöhet.
A 60 százalékos adósságrátának ma már nincs gyakorlati jelentősége, hiszen az euró bevezetéséhez meghatározott maastrichti kritériumok közé már hivatalosan is a csökkenő adósságpálya került be explicit cél nélkül. Legutóbb már az EKB is elismerte konvergencia jelentésében, hogy Magyarország teljesíti a csökkenő adósságra vonatkozó kritériumot. Ennek ellenére jelzésértékű lenne, ha 2021-re sikerülne elérni a 2005 óta nem látott adósságrátát.
Ha megnézzük az adósságcsökkenés ütemét, akkor látszik csak, mennyire ambiciózus tervekkel rukkolt ki a kormány. Az alábbi ábrán látszik, hogy az utóbbi években sokszor inkább csak jelzésértékű volt a csökkenés, inkább stagnálásáról beszélhettünk. Ebben 2017-ben és 2018-ban már látszott egy kis változás, de az igazi fordulat csak a következő években jöhet, ha megvalósulnak a kormány tervei. 2020-21-ben ugyanis már több mint 3,5 százalékpont is lehet az adósságcsökkenés üteme, amire évtizedek óta nem volt példa.
Az adósságráta csökkenése mellett az államadósság nominális összege az elmúlt években is folyamatosan emelkedett, bár Orbán Viktor korábban tett arra utalást, hogy „az igazi adósságcsökkentés” az lenne, ha a tartozásunk összege is zsugorodna. Ha azonban hinni lehet a kormány most közzétett terveinek, akkor még jó darabig nem lesz erre példa.
Látható, hogy ha bejönnek az előzetes tervek, akkor húsz év alatt csak egyszer, 2012-ben fordul elő, hogy az adósság nominális összege is csökken, összességében pedig majdnem négyszeresére emelkedik az összeg. Az ugyanakkor kedvező tendencia, hogy 2019-21 között lényegesen visszafogottabb lehet az adósságnövekedés, mint korábban, közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy az említett távlati cél is megvalósuljon egyszer.
Látszólag talán ellentmondás van abban, hogyan tud a GDP-arányos adósságráta csökkenni, ha eközben az adósság összege folyamatosan emelkedik. A válasz, hogy az adósság nominális összege ebben az egyenletben csak a számláló, az egyenlet nevezője a GDP nominális összege. Vagyis ha a GDP gyorsabban növekszik, mint az adósság, akkor könnyen előállhat, hogy a ráta mégis csökken. Ez igaz volt az elmúlt években, és a jelek szerint a kormány erre számít a következő időszakban is.
A kormány terveiből az is kiderül, mire alapozzák a merész adósságcsökkenéssel kapcsolatos terveiket. Egyrészt a költségvetés hiánya a következő években folyamatosan csökkenhet, az ESA-egyenleg az idei 800 milliárdos deficit után jövőre 715, majd 2021-ben 619 milliárdos mínuszt mutathat. Ez azt jelenti, hogy a GDP-arányos deficit az idei 1,8%-ról 2021-re 1,2 százalékra csökkenhet. Ez pedig egyre kisebb kötvénykibocsátást, vagyis csökkenő adósságnövekedést indokol.
A másik fontos tényező, hogy a 2014-20 közti uniós ciklus forrásait jelentős részben előfinanszírozta a magyar költségvetés az elmúlt években, természetesen adósságkibocsátásból. Ez az összeg azonban előbb-utóbb befut majd Brüsszelből, amit adósságcsökkentésre lehet fordítani Erre számít a kormány is, ami a pénzforgalmi deficitben tükröződik.
Jelenleg az uniós források előfinanszírozása ott tart, hogy itthon a kormány mintegy 5700 milliárd forintot fizetett ki a pályázatok nyerteseinek, ezzel szemben Brüsszelből 3000 milliárddal kevesebb forrást folyt be. Ennek a 3000 milliárdnak a 85 százaléka folyhat még be az államkasszába, a maradék a kormányzati önrész a források mellé.
Tavaly év végén egyébként már közzétette a Pénzügyminisztérium a 2019-22 közötti makrogazdasági kitekintését, a mostani dokumentum költségvetési szempontból jelent ennél többet, hiszen tartalmazza az egyes fejezetekhez rendelt bevételi és kiadási előirányzatokat. Az adósság szempontjából most csak megerősítette a kormány azt, amit az év végén mondott, eszerint 2022 végére akár 60 százalék alatt is lehet az adósság a GDP arányában.
A költségvetési kitekintés másik fontos eleme, hogy már a kormány sem hisz abban, hogy tud még csökkenni a büdzsé kamatkiadása. 2014 óta 350 milliárd forintot sikerült ezen spórolni, ami jelentős összeg, de most arra lehet számítani, hogy évi 1000 milliárd körül megáll a csökkenés.
Az elmúlt években részben a kedvező nemzetközi környezet támogatta a magyar hozamok folyamatos csökkenését, aminek köszönhetően a kamatkiadások rég nem látott mélypontra estek. A következő évekre előretekintve viszont nem csak a kormány, hanem a szakértők is azt gondolják, hogy a rekord alacsony kamatok korszaka véget ér majd, ez pedig a hozamokat is felfelé nyomhatja. Erre egyébként már tavaly nyáron a 2019-es költségvetésben tett utalást a kormány, most annyi az újdonság, hogy 2020-21-ben sem várnak változást.
https://maivilag.com/2019/01/valtoztatasokat-tervez-a-kormany-egy-fontos-teruleten/
Forrás: Portfólió
