Pintér Sándor 52 oldalas törvénymódosító javaslatcsomaggal állt elő – ez sokaknak tetszeni fog
A Belügyminisztérium törvényjavaslata szerint a jövőben már az sem kaphatna menekült státuszt Magyarországon, akit a bíróság valamikor legalább 3 év börtönre ítélt, mondjuk a köznyugalom elleni bűncselekmény miatt – írja a napi.hu
Tovább szigorítja a menekültügyi szabályokat a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott 52 oldalas törvénymódosító javaslatcsomag. A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság jogerősen legalább 3 év börtönre ítélt például a köznyugalom – ilyen lehet az önbíráskodás vagy garázdaság -, a közbiztonság vagy a közigazgatás rendje elleni bűncselekmény miatt. Az sem lehet menekült, akit a nemi élet szabadsága vagy az egészséget veszélyeztető bűncselekmény miatt ítéltek el. A menekültügyi hatóság pedig utólag is visszavonhatja a menekülti elismerést, ha a menekültet legalább 3 évre elítéli a bíróság.
Az eddigi törvény szabályai szerint annak nem lehetett menekült státuszt adni, akit a bíróság jogerősen legalább 5 évre ítélt. A Belügyminisztérium szerint a szigorításra az Európai Unió Bírósága egyik ítélete miatt van szükség. A luxemburgi székhelyű bíróság Ahmed Shajin ügyében mondta ki: köztörvényes bűncselekmény elkövetése esetén a menekültként és oltalmazottként való elismerés kizárására vonatkozó határozatot az egyedi ügyre jellemző, valamennyi sajátos körülmény teljes körű vizsgálatának kell megelőznie, és az nem hozható meg automatikusan.
A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől jelezte, hogy a hazai rendelkezések ellentétben állnak az uniós szabályozással. Merthogy az eddigi menedékjogi törvény szerint azt a külföldit nem lehet menekültként vagy oltalmazottként elismerni, akinél „a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli”. Ehhez képest az uniós irányelvben kizárási okként az szerepel, hogy a kérelmező „súlyos bűncselekményt követett el”, amely a személyes körülmények alapos vizsgálatát feltételezi. Nem mindegy, hogy az illető a bűncselekményt egy éve vagy két évtizede követte el, hogy erőszakos bűncselekményről van-e szó, hogy felmerültek-e enyhítő körülmények, hogy letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték-e, hogy börtönbüntetését letöltötte-e vagy sem, vagy hogy azóta milyen magatartást tanúsít. Arról nem is beszélve, hogy a lehetséges büntetési tételen – és nem is a ténylegesen kiszabott büntetésen – alapult a szabályozás.
„A törvényjavaslat célja, hogy a modern kor kihívásainak megfelelően történjen az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárások lefolytatása” – szerepel a javaslat indoklásában. A dokumentum szerint a hatóságok még hatékonyabban tudják majd felderíteni és megelőzni a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaéléseket.
A nemzetközi védelemben részesülők száma elvileg nyilvános adat: 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet fogadott be Magyarország. Idén eddig összesen 565 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott) – válaszolta a Napi.hu kérdésére októberben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH).
A migrációval kapcsolatos kiadások közben az egekbe nőnek. a kormányzati portálon nyilvánosságra hozott adatok szerint a Belügyminisztérium 2018 második félévére 36,6 milliárd forintot adott az Országos Rendőr-főkapitányságnak migrációs feladatokra. A Büntetés-végrehajtás Országos parancsnoksága pedig hasonló címszóval 464 millió forintot kapott. A kormány azt is jóváhagyta októberben, hogy a rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok megvalósítása miatt legfeljebb 24 milliárd forinttal túllépjék a Belügyminisztérium erre vonatkozó keretét.
