A három kelet-németországi tartományban tartott szeptemberi választásokon tarolhatnak az oroszbarát pártok, ami újra megerősítheti a Kreml befolyását a hajdani NDK területén.
Putyin számára ez vigasztalást jelenthet az augusztusi kínos kudarc után, amit a kurszki ukrán betörés jelentett – a Politico cikke szerint.
Szeptemberben három kelet-német tartományban – Brandenburgban, Szászországban és Türingiában – lesznek helyi választások, az első kettőre most a hétvégén kerül sor.
A felmérések szerint az oroszbarátnak tekintett Alternatíva Németországért (AfD) nagy eséllyel mindhárom tartományban az első helyen végez, miközben a nemrégiben alakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) felemelkedésével Moszkva újra erős befolyásra tehet szert a volt Kelet-Németország területén, amelyet a hidegháború idején évtizedekig uralt – írja a Politico.
Ha az eredmények az előrejelzések szerint alakulnak, akkor ez arra utalhat, hogy kudarcot vallottak a német politikai vezetésnek az ország kelet-nyugati megosztottságának helyreállítására tett erőfeszítései, másrészt az AfD és a BSW sikere a berlini hárompárti koalíciót is alapjaiban rázná meg.
A győzelem egyben Putyin személyes sikerét is jelentené: az orosz vezető az 1980-as években a KGB kémjeként dolgozott Drezdában, és ez a tapasztalat mély benyomást gyakorolt rá. Egy életrajzírója egyszer Putyint úgy nevezte, amint aki „a Kreml németje”.
A Politico előrejelzése szerint összességében a politikai spektrum szélsőjobb- és baloldalán mozgó Moszkva-barát pártok a szavazatok legalább 50 százalékát szerezhetik meg a régiókban, sőt az egyik tartományban, Türingiában az előrejelzések szerint akár 65 százalékot is elérhetnek, az AfD pedig 30 százalék körüli eredménnyel végzett az első helyen.
Moszkva számára kedvező ezeknek a pártoknak a külpolitikája, mivel úgy vélik, hogy a NATO is hibás az ukrajnai háborúért, valamint lehetséges volna a békés megoldás, ha a Nyugat komolyan gondolja a diplomáciát.
Németország országos szinten kormányzó pártjai – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokraták (FDP) – a második helyre szorultak, a felmérések Szászországban és Türingiában csupán 12 százalék körüli, a szeptember 22-én voksoló Brandenburgban pedig 27 százalék körüli összesített eredményt jósolnak. Azonban még ha Németország legnagyobb centrista erejét, az ellenzéki konzervatív kereszténydemokratákat (CDU) is beleszámítjuk, a főáramú pártok összesített közvélemény-kutatási eredménye nem haladja meg az 50 százalékot.
Ez rendkívüli visszaesés a keletnémet politikai életet az újraegyesítés óta meghatározó centrista pártok esetében. „Az 1990-es évek elején a nyugatnémet politikai elit tagjai gyakorlatilag gyarmatosították a Keletet, saját politikai veteránjaikat küldték Szászország és más tartományok vezetésére” – véli a brüsszeli lap, amely szerint az AfD és más populista pártok gyors térnyerése keleten azt sugallja, hogy ez a megközelítés visszafelé sült el.
A kisebb kormánypártok közül pedig mind a Zöldek, mind az FDP a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint mindhárom tartományi parlamentből való kiesés lehetőségével néz szembe. A mandátumok megszerzéséhez a pártoknak a szavazatok legalább öt százalékát kell megszerezniük.
Bár az újraegyesítés alapvetően átalakította az egykori Kelet-Németország gazdaságát, és a kommunizmus alatt elképzelhetetlen szintre emelte az életszínvonalat, az ország nyugati de facto átvétele miatt sok helyen még mindig érezhető a neheztelés. Az újraegyesítés óta a régió lakosságának 15 százalékát vesztette el, mivel sok volt keletnémet, különösen a nők, nyugatra költöztek.
atv