Politikai földindulás jöhet Németországban?
Egy friss közvélemény-kutatásban a szélsőjobboldali AfD beérte Németország eddigi vezető erejét, az éppen kormányalakításra készülő CDU/CSU-t. A felmérés hatalmas fordulatot jelez a német közvéleményben, és óriási pofont jelent a konzervatív pártszövetségnek és Friedrich Merz kancellárjelöltnek a koalíciós tárgyalások közepette.
24%-24%: ez az INSA közvélemény-kutató cég legújabb felmérésében a két élen álló párt támogatottságának százalékos aránya, méghozzá a konzervatív CDU/CSU-szövetségé és a szélsőjobboldali AfD-é.
Ezzel első alkalommal fordul elő, hogy a csak 2013-ban alapított párt holtversenyben első helyen végez egy közvélemény-kutatásban.
Ezzel párhuzamosan a CDU/CSU 2022 októbere óta a legrosszabb eredményét hozta.
Pedig nem is olyan régen voltak – február 23-án – a Bundestag-választások, ahol a két párt szavazataránya között még csaknem 8 százalékpontos volt a különbség: a CDU/CSU 28,5, az AfD 20,8 százalékot szerzett. Innen tornázta le magát a konzervatív szövetség 24 százalékra, a radikális párt pedig ugyanennyire tornázta fel magát. Az AfD valószínűleg nagyrészt a CDU/CSU kárára gyarapodott. Pedig a CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz a kampányban azt ígérte, hogy politikájával meg fogja felezni az AfD szavazótáborát. Igaz, egyelőre még el sem kezdett kormányozni, és van még négy éve, hogy beváltsa ígéretét.
Egyelőre az INSA felmérése az egyetlen, amely holtversenyt jelez, de más közvélemény-kutatóknál is jelentősen szűkült az olló a két jobboldali erő között. Az Infratest dimapnál az AfD ugyancsak elérte a 24 százalékot, de a CDU/CSU még 26-on áll, a Forsánál 25:24 az állás. A trend tehát egyértelmű.
A CDU/CSU drámai zuhanásba kezdett. A Bundestag-választások és a kormányalakítás között még soha nem volt ekkora támogatottságvesztés
– mondta a Bildnek felmérésük kapcsán az INSA vezetője, Hermann Binkert. A konzervatív szövetség minden hatodik támogatóját elvesztette a választások óta. Ez annak fényében még különösebb, hogy parlamenti választások után gyakori a „győzteshez húzás” jelensége, vagyis az, hogy a választásokon nyertes párt támogatottsága jelentősen megnő a voksolás utáni hetekben. Binkert emlékeztett rá, hogy a végül csúfosan elbukó Olaf Scholz-kormány pártjai is népszerűségnövekedéssel indultak neki a kormányzásnak, ehhez képest a CDU/CSU rögtön egy közvélemény-kutatási válsággal kezd. Igaz, a mostani választások relatív győztese sokkal inkább az AfD volt, mint a CDU/CSU, előbbi ugyanis történetének messze legjobb, a CDU/CSU pedig történetének második legrosszabb eredményét hozta, az előzetes várakozásokat is alulmúlva. A „győzteshez húzás” jelenségéből tehát ez esetben a szélsőjobboldali párt látszik profitálni.
A választások követően a CDU/CSU a szociáldemokrata SPD-vel kezdett koalíciós tárgyalásokba. A kitűzött cél az, hogy húsvétig (április 20.) lezárják a tárgyalásokat, májusban pedig hivatalosan is megválassza a Bundestag kancellárnak a CDU elnökét, Merzet. Jelentős kérdések még hátravannak, ezekről most már a munkacsoportok tárgyalásait követően a pártok vezetése egyeztet.
A közvélemény percepciója azonban az, hogy a kisebb partner, az SPD sikerrel használja ki zsaroló potenciálját
– azt a helyzetet, hogy a CDU/CSU-nak más párttal nincs meg az abszolút többsége, ugyanis az AfD-vel való koalíciót kizárták –, és több fontos kérdésben rá tudta erőszakolni akaratát a nagyobbik partnerre.
További ütést jelentett, hogy a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek még a régi összetételű Bundestagban elfogadta az úgynevezett adósságfék (Schuldenbremse) megszüntetéséről szóló kétharmados törvényt, amely lehetővé teszi a német költségvetésnek, hogy jelentős összegeket költsön védelmi és infrastrukturális beruházásokra. Bár a konzervatívok azzal indokolták az általuk még az első Merkel-kormány idején előterjesztett törvény megváltoztatását, hogy Donald Trump hatalomra kerülése új biztonsági helyzetet teremtett Európában, a kampányban még az adósságfék megtartása mellett kardoskodó Merz láthatóan nem tudta elfogadtatni a pálfordulást saját pártja híveivel, és sokan a fiskálisan konzervatív párt gazdasági eszméinek elárulásaként fogták fel a lépést.
Merz a kampányban politikai fordulatot ígért, de sokan úgy látják, hogy az SPD-vel való alkudozás végül azt fogja eredményezni, hogy a Merz-kormány a szociáldemokrata vezetésű Scholz-kormány egyfajta folytatása lesz. Még a CDU-n belül is befészkelte magát ez a vélekedés: az utóbbi időben kilépési hullám indult el a pártból, a CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union vezetője, Johannes Winkel pedig azzal fenyegetőzik, hogy nem fogják megszavazni a koalíciós szerződést, amennyiben nem látják benne megvalósulni a Merz által beígért politikai fordulatot.
A választási kampány során egyértelmű üzeneteket küldtünk az embereknek. Ha ezek egyikét sem hajtjuk végre, akkor hazugoknak fogunk tűnni
– üzent Merznek nyílt levélben pártja ifjúsági szervezete.
Az AfD társelnöke és volt kancellárjelöltje, Alice Weidel az X-en a felmérési eredményekre reagálva arra utalt, hogy a CDU/CSU visszaesésének oka a baloldali pártok kiszolgálása.
Az AfD most egy szinten van a CDU/CSU-val a közvélemény-kutatásokban! Az emberek nem akarnak újabb baloldali kormányt, amelyben a CDU/CSU hagyja, hogy az SPD és a Zöldek diktálják a politikát. Itt az ideje egy igazi polgári politikai fordulatnak!
– írta Weidel, az AfD-t pr
Portfolio.hu
