Németország nagyobbik kormánypártja, a konzervatív CDU új elnököt választ január 16-án. Normális esetben a párt élére kerülő vezető lenne egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, ám most nem ez a helyzet. A pártra súlyos árnyékot vett Angela Merkel, aki kancellárként béna kacsaként folytatja politikai pályafutását 2021-ben.
Nagy jelentőségű eseménnyel indul a 2021-es év Németországban és Európában: Angela Merkel kancellár pártja, a CDU január 16-án tartja elnökválasztását. A legérdekesebb eleme ennek a politikai versenynek, hogy a legnépszerűbb potenciális pártelnök el sem indult a kampányban – derül ki a Financial Times összefoglalójából. A meccs három jelölt között dől majd el.
Egyikük Friedrich Merz, aki hangsúlyosan konzervatív üzenettel kampányol. Merz húsz évvel ezelőtt távozott a politikából, és befektetési bankárként folytatta pályafutását, mert nem tudott kijönni a centrista Merkellel, ám most visszatérne a politikába. A másik a mérsékelt Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke, a harmadik Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a párt első számú külpolitikai szakértője.
A legutóbbi felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a CDU jelenleg legnépszerűbb politikusa Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki a koronavírus-járvány jó kezelésével vívta ki magának az elismerést. A gondja az, hogy februárban, még a járvány előtt elkötelezte magát Laschet mellett alelnökjelöltként. A német sajtó az utóbbi időben arról spekulált, hogy helyet cserélhetnek, de ezt a tartományi miniszterelnök kizárta. Szerinte a pártban sokan a közel egy éve elhatározott felállást támogatják. Spahn egyik közeli szövetségese sem tarja valószínűnek a cserét, mondván: a politikai színjátékban a nagyérdemű választóközönség imádja az árulásokat, ám megveti az árulókat.
Ezzel együtt a kifacsart helyzet nem tesz jó az pártelnök-választási kampánynak. Ahogy nemrégiben egy a Franfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) megjelent véleménycikk szerzője fogalmazott, három jelölt verseng a CDU elnöki tisztségéért, de egyikük sem tudja fellelkesíteni a párttagságot. Az igazán ütős jelölt hiányával függ össze, hogy a meccsnek a háttérben van egy negyedik szereplője is, mégpedig Markus Söder, a testvérpárt, a bajor CSU elnöke.
A két pártnak valamikor tavasszal kell megállapodnia abban, hogy ki lesz a közös kancellárjelöltjük a 2021. szeptemberi parlamenti választásokon. Normál esetben ez nem lehet kétséges, hiszen a CDU sokkal nagyobb párt, mint a CSU, ám most más a helyzet. Söder szintén jól jött ki a koronavírus-járvány kezeléséből, népszerűsége magasan veri a három CDU-s elnökjelöltét. A ZDF tévé közvélemény-kutatása szerint a válasz adók 58 százaléka el tudná képzelni kancellárjelöltnek.
Ráadásul váratlan támogatást kapott a CDU-ból is. Nevezetesen Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter, a Bundestag elnöke a FAZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a Németországot CDU/CSU kancellárjelöltje lehetne valaki a CSU-ból. Elismerte ugyanakkor, hogy a döntést megnehezíti az a tény, hogy eddig kétszer próbáltak CSU-s jelölttel nyerni – 1980-ban Franz Josef Strauss, majd 2002-ben Edmond Stoiber vezetésével -, de vesztettek. Németország élén egyébként az elmúlt 70 évből 50-ben a konzervatív duó állt.
A három CDU-s jelölt élő online vitáján kiderült, hogy nincs érdemi különbség a politikai ajánlatuk között. Röttgen szerint a pártot fiatalosabbá, nőiesebbé és digitálisabbá kellene tenni, Laschet szerint Németországnak ipari nagyhatalomnak kell maradnia, miközben nagy részt vállal a klímaváltozás elleni küzdelemben, Merz több vitát szeretne a konzervatív identitásról szemben a centrista politizálással. Egyikük sem érintette azonban a fő kérdést, nevezetesen azt, hogyan képzelik el az országot a 16 éven át regnáló Merkel távozása után – mondja Robert Vehrkamp, a Bertelsmann Alap kutatóintézet politológusa.
A párt bizonytalan vezetése ellenére a CDU Németország legnépszerűbb pártja. A legfrissebb felmérések szerint ha most vasárnap lennének a választások a szavazatok 36 százalékát kapnák (a Zöldek 18,4, a szociáldemokrata SPD 16,3, az euroszkeptikus AfD 9,3, a balos Baloldal 7,8, a piacpárti-liberális FDP 6,3 százalékon áll). Vehrkamp szerint azonban a számok megtévesztők, mert Merkel óriási népszerűségének szólnak, így egyfajta hamis biztonságérzetet adnak a pártnak. A politikatudós úgy véli, hogy a CDU masszívan alulbecsüli azt a problémát, amivel az Angela Merkel után korszakban szembekerülnek.
Forrás: napi.hu