Politikai fordulat: a németek besokalltak
A brexittel, az USA-val, Kínával és Olaszországgal szemben is igen éles véleményt fogalmazott Heiko Maas német külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Az EU-t és Németországot érő kemény kihívásokra hasonló keménységgel akarnak válaszolni.
Heiko Maas német külügyminiszter arra figyelmeztette az Egyesült Királyság vezetését, hogy nem számíthat a brexit határidejének újabb meghosszabbítására októberben, amikor lejár az április közepén elfogadott halasztás – írja a Financial Times. Maas ezzel eddig a legerősebb jelét adta annak, hogy a berlini kormány megelégelte a brit kilépés ügyében a szigetországban kialakult patthelyzetet a parlament és a kormány között. El kell dönteniük, hogy mit akarnak októberig – fejtegette -, nem ragadhat bele sem az EU, sem Nagy-Britannia a brexitbe egy évtizedre.
Ezek a szavak azt mutatják: a német politika fordulatot vett – az április csúcson Angela Merkel kancellár még azért harcolt, hogy legalább egyéves halasztást kapjanak a britek. Vitapartnerük a lehető legrövidebb haladékért kiálló Emmanuel Macron francia államfő volt. Maas szavai azt tükrözik, hogy Berlin immáron Párizs mellett áll ebben az ügyben.
A külügyminiszter még megjegyezte azt is, hogy ha London újabb halasztást kérne, azt úgy értelmeznék, hogy a brit kormány fel akarja adni az Egyesült Királyság kilépési szándékát az EU-ból. Maas nem adta fel a reményt, hogy Theresa May miniszterelnök el tudja fogadtatni kormánya és az EU válási megállapodását a parlamentben még a májusi európai parlamenti választások előtt. Szerinte béna lenne, ha egy ország, amely el akarja hagyni az unió részt venne annak parlamenti választásán.
A német külügyek irányítója védelmébe vette a berlini kormány külpolitikáját, amelyet az elmúlt időszakban éles bírálatok értek. Támadással kezdte: kritizálta Olaszországot. Szerinte a római kormány azzal, hogy beszáll a kínai új selyemút programba, szándékaitól függetlenül segítheti Kína próbálkozását az EU szétzilálására. A program célja, hogy a kínai termékek szárazföldi úton is eljuthassanak Európába és a Közel-Keletre, amit Peking hatalmas infrastrukturális fejlesztésekkel támogat a selyemút útjába eső országokban. (Magyarországon a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításához adnának hitelt, amiért cserébe a kínai áruk itt vonatoznának Európa közepe felé.)
Maas szerint olyan világban élünk, amelyben az USA, Oroszország és Kína hatalmi harcba kezdett egymással. Ebben a darálóban Európa csak egységesen képes helyt állni, ha az EU tagállamai hagyják, hogy a küzdő felek valamelyike megvásárolja őket, akkor az unió a világpolitika játékterévé válik ahelyett, hogy alakítója lenne annak.
A külügyminiszter elismerte: joggal bírálják Németországot azért, mert nem költi védelemre GDP-je két százalékát, megszegve ezzel a NATO szabályát, amely szerint a védelmi szervezet tagállamainak bruttó hazai termékük két százalék kell erre fordítaniuk. Elismételte kormánya tervét, miszerint 2024-re fel fognak menni 1,5 százalékig. Maas a német nagykoalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párthoz tartozik, amely szakértők szerint a védelmi kiadások növelésének legnagyobb ellenzője. Elismerte, hogy ez az ügy sokakat irritál, ezért végre fogják hajtani a bővítés tervét.
Védelmébe vette Németország kiállását amellett, hogy az EU szüntesse be fegyverexportját Szaúd-Arábiába, amivel kivívta Franciaország és Nagy-Britannia ellenérzését. A két országra célozva kijelentette, hogy nem ülhet valaki az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely a szaúdi részvétellel folyó jemeni háború befejezését követeli, és aztán láthatja el harcoló feleket fegyverrel.
A német külügyminiszter szerint kétségtelenül romlottak a német-amerikai viszonyok Donald Trump elnökké választása óta, ám nem számít arra, hogy teljesen leolvadnak. A felek függenek egymástól, csupán tudomásul kell venni, hogy az USA külpolitikája az „America First!” stratégia meghirdetése nevében megváltozott.
Az egyik legfontosabb vita a washingtoni és az európai vezetők között az Iránnal kötött atomalku fenntartásában van. Trump felrúgta ezt és azzal fenyegette az perzsa állammal továbbra is üzletelő európai cégeket, hogy kizárják őket a nemzetközi pénzügyi elszámolási rendszerből, ami lehetetlenné tenné pénzátutalásaikat. Válaszul Franciaország, Nagy-Britannia és Németország létrehozta az Instex pénzügyi eszközt, amelynek segítségével az európai vállalatok tovább üzletelhetnek iráni partnereikkel. Maas szerint ezzel bizonyították, hogy nem fogadják el a másodlagos amerikai szankciókat, készek kezelni ennek hatásait. Emellett biztos benne, hogy az USA kiszállása ellenére érvényben marad az perzsa országgal kötött atomalku, amelyben a nemzetközi kereskedelmi szankciók feloldásáért cserébe Teherán visszafogta és átláthatóvá tette atomprogramját. Az egyezséget az USA-n, Franciaországon, Nagy-Britannián és Németországon kívül Oroszország és Kína kötötte Iránnal.
Forrás: napi.hu
