Volodimir Zelenszkij előtt két lehetőség áll, de bármelyiket is választja, a bukás elkerülhetetlennek látszik. Ha beadja a derekát és enged nyugati szövetségesei nyomásának, tárgyalóasztalhoz ül az oroszokkal, akkor a siker érdekében kénytelen lesz jelentős területekről lemondani, amiért az ukrán elit leváltja.
Ha visszautasítja a Moszkvával való tárgyalás lehetőségéről, az amerikaiak nem finanszírozzák tovább Kijevet, Zelenszkij elveszti a háborút, és akkor is mennie kell. Az ukrán elnököt saját szövetségesei fogják, ha kell puccs útján, megbuktatni.
Gyakorlatilag elfogyott az Ukrajna támogatására fordítandó amerikai pénz. Így is csak véletlenül sikerült még öt milliárd dollárt összekaparni, miután kiderült, hogy a segélyezés költségeinek kiszámításánál könyvelési hiba történt, a Kijevbe küldött eszközök több hónapos túlértékelése miatt.
Azért az amerikai költségvetés nem áll olyan gyenge lábakon, hogy ha az Egyesült Államok akarná, ne tudna finanszírozni Ukrajna pazarló és korrupt módon elköltött kiadásait.
De nem akarja, ezért Amerikai és az EU tisztségviselői megkezdték a tárgyalásokat Ukrajnával, az Oroszországgal folytatandó lehetséges béketárgyalásokról és arról, hogy Kijevnek mely területeket kellene feladnia. Mindezt az amerikai NBC TV csatorna tette közzé.
Most az első számú amerikai érdek, hogy a külföldi támogatásra szánt összegek a Közel-Keletre folyjanak és ennek segítségével valahogy konszolidálják az izraeli-Hamász háború súlyos következményeit. De van más szempont is, hogy az USA és most már, mint NBC jelentette, az Európai Unió is elkezdte „kóstolgatni” Zelenszkijt, hogy mely területekről lenne hajlandó lemondani egy tűzszünet megállapodása, illetve egy békekötés során.
Egy év múlva elnökválasztás lesz Amerikában. A Gallup közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy csökken az Ukrajnának szánt segélyek társadalmi támogatottsága. Az amerikaiak 41 százaléka szerint az Egyesült Államok túl sokat tesz Kijev megsegítéséért. Ez jelentős változás a mindössze három hónappal ezelőtti adatokhoz képest, amikor az amerikaiaknak csak a 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kéne Ukrajnát ilyen mértékben támogatni. De ennél vannak Biden számára rosszabb adatok is, mert egyes felmérések szerint a lakosságnak több mint a fele, 54-55 százalék, már nem szeretne több segély Ukrajnába küldeni.
Mindez Bidennek több mint rossz hír újraválasztása szempontjából. A republikánus többségű képviselőház már jelezte, hogy nem igen lesz hajlandó az újabb Ukrajnának szánt pénzek megszavazására. Az amerikai elnöknek azt is figyelembe kell vennie, hogy mint az első számú globális nagyhatalom államfőjének, más feszültség gócok is problémát okozhatnak neki. Most a Közel-Kelet, de ott van a kínai–tajvani egyre feszültebb konfliktus is.
Ilyen körülmények között Amerikának szembe kellett nézni a valósággal és kiszivárgott hírek szerint: Ukrajna már rég felélte összes tartalékát, az amerikai támogatás sem segít, a frontok megmerevedtek, patthelyzet alakult ki, Moszkva hatalmas tartalékira építve az ukránok teljes kifárasztására törekszik.
Az EU-nak is figyelembe kell venni az európai közvéleménynek a változását. Hiába a vad liberális kormányok nyilvános elkötelezettsége Ukrajna megsegítése mellett, az uniós közvélemény is beleunt a folyamatos „Zelenszkij-simogatásba”. De a háttérben az uniós államok kormányainak is arra kell gondolni, hogy jövő év június elején a kontinensen EP választások lesznek.
Tehát le kell zárni az ukrán ügy dossziéját. Mindez logikusan hangzik az eddig Ukrajnát támogató országok részéről. Csakhogy lesz itt egy nagy akadály. Zelenszkijéknek le kell mondani bizonyos területekről Oroszország javára. Legalábbis most ez az amerikai és uniós álláspont. Ami pedig Moszkva véleményét illeti, minden bizonnyal le fog ülni a tárgyalóasztalhoz, de kérdéses, hogy milyen területeket lesz hajlandó feladni. Lehet, hogy semmilyet, vagy csak jelentéktelen „határkiigazításra” lesz hajlandó. Ami biztos, hogy a Krímről és az orosz többségű délkeleti Dombász régióról még csak tárgyalni sem akar majd. Mert ha ezt megtenné, akkor válaszolnia kellene saját közvéleményének arra a kérdésére, hogy hazájuk mi végre indított támadást Ukrajna ellen.
Csakhogy Zelenszkij törvényt fogadtatott el arról, hogy csak, és kizárólag az oroszok által a háború előtt és során elfoglalt összes terület visszaadása után lesz hajlandó békét kötni és az 2014-ben elfoglalt Krímet is akarja. A területek visszaszerzésének ügye az ukrán elit egyik identitás elemévé vált. Ez viszont így biztos nem jön össze. vagyis Ukrajnának területi engedményeket kell tennie, így viszont Zelenszkij elveszítené legitimációját és mennie kell. Az ukrán elnök saját magát ejtette csapdába, amikor már előre „köbe” véste rugalmatlan tárgyalási stratégiáját.
Így tehát azt mondhatjuk, hogy bármennyire is kívánatos lenne a fegyverszünet és utána a békeszerződés, az ukránok akadályokat állítottak fel, amelyek lehetetlenné teszik a sikeres megbeszéléseket. Zelenszkij máris cáfolta, hogy szövetségesei bármilyen nyomást gyakoroltak volna rá. Az ukrán elnök már szeptemberben is cáfolta az ezzel kapcsolatos hírek, mára azonban kiderült, hogy van alapja a nyugati nyomásgyakorlásról szóló információknak.
Hamar el fog jönni az az idő, amikor az Ukrajnát eddig támogató országok arra a következtetésre jutnak: a továbbiakban Zelenszkij nélkül igyekeznek majd megoldani a problémákat. Ez az ukrán elnök politikai karrierjének végét jelentheti, mert támogatók nélkül Ukrajna elveszíti a háborút, az ukrán elit leváltja, vagy egyszerűen elzavarja – ezek a pozitív forgatókönyvek –, a területek feladásával pedig nagyjából ugyanez fog történni vele.
Zelenszkijnek emlékeznie kellene arra, hogy mi történt 2014-ben a Majdanon, amikor az USA aktív közreműködésével puccsot hajtottak végre a törvényesen megválasztott elnök, Viktor Janukovics ellen, mert szembe ment az amerikai érdekekkel. Rá sem várhat más sors.
G. Fehér Péter – Magyar Hírlap