Putyin boszorkánykonyhája: újabb feketeleves fortyog
Úgy tűnik, nem egyszerű feladat biztosítani Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin államfő negyedik elnöki mandátumának 2024-es lejárta után is hatalmon maradhasson.
Több tervet is szövögetnek a feladat megoldására, ám Putyin még semmilyen döntést nem hozott.
Oroszország államfője és a hatalmának parlamenti hátteret biztosító kormánypárt, az Egységes Oroszország népszerűsége tartósan csökken, ezért a Kreml agytrösztjei azon gondolkodnak, hogyan kellene megváltoztatni a választási törvényt annak érdekében, hogy megőrizhessék hatalmi monopóliumukat – írja háttérelemzésében a Moscow Times.
Putyin 2000-es hatalomra kerülése után két – akkor még négyéves – elnöki ciklust töltött ki, majd miután az orosz alkotmány szerint egy személyt egymás után nem lehet kétszer újraválasztani, négy évig miniszterelnök volt. Ezt követően végigdolgozott egy hatéves elnöki mandátumot, majd tavaly márciusban újraválasztották ismét hat évre. A kérdés az, hogyan maradhatna az ország vezetője 2024 után. Bár egyelőre nyilvánosan semmilyen jelzést nem adott a szándékairól, tanácsadói és szakértői fürkészik a lehetőségeket, amelyek meghosszabbíthatnák regnálását. (Josszif Visszarionovics Sztálin gengszter és diktátor uralkodása óta már eddig is ő töltötte a legtöbb időt Oroszország élén.) Vélhetően olyan változtatásokra lenne szükség az alkotmányban, amelyek megszavazásához szükség van az Egységes Oroszország kétharmados parlamenti többségének fenntartására.
Csakhogy ezzel lesz egy kis gond.
Kevesebb mint 18 hónappal a parlamenti választások előtt a párt választói megítélése mélyrepülésben van, ami nem csoda annak tükrében, hogy az oroszok fogyasztása immáron az egymás követő ötödik évben csökken. A közvélemény-kutatások 13 éves mélypontot mutatnak, és az Egységes Oroszország jelöltjei számos regionális szavazáson vesztettek, annak ellenére, hogy a Kreml teljesen az ellenőrzése alatt tartja a szavazások szervezését.
Manapság bármilyen akció vagy kezdeményezés, amely az Egységes Oroszországtól indul, egy eredménnyel végződhet: a párt még erősebb, vehemens elutasításával – írta Moszkovszkij Komszomolec napilap a napokban. Vidéken úgy kerülik a pártot, mint a pestist, imázsa egyszerűen mérgező – fejtegették az általában Kreml-párti újság szerkesztői.
Az agytrösztök most azon agyalnak, hogy át kellene alakítani a Duma 450 tagú alsóházának választási szabályait. Jelenleg a képviselői mandátumok egyik felét a pártokra leadott szavazatok arányában osztják el, a másik felét egyéni indulók szerzik meg. Felmerült, hogy az 50 százalékos arányt 25 százalékra vigyék le – tudta meg a Moscow Times az ügyhöz közel álló forrásokból. Az egyéni helyeket úgy biztosítanák az Egységes Oroszországnak, hogy a párt jelöltjei függetlenként indulnának, így kihúzhatnák magukat a kormánypárt negatív imázsa alól.
A jelenlegi rendszer segítségével a kormánypárt a listás szavazatok 54 százalékának megszerzésével háromnegyedes parlamenti többséget szerzett a 2016-os választáson (mivel a Kreml-barát jelöltek sikeresen adták el magukat függetlennek), ám a párt támogatottsága azóta az akkori harmadára esett. És 20-30 százalékos szavazati többséggel már csupán legfeljebb abszolút többséget szerezhetne az Egységes Oroszország, azaz a brutálisan torzító rendszer csak 50 százalék fölé tolná fel parlamenti többségét. Ha az új rendszert bevezetik, akkor a 2021-es választáson megmaradhat a kormánypárt kétharmada és a 66 éves Putyinnak három éve marad, hogy kitalálja, hogyan folytassa pályafutását Oroszország élén.
Több lehetőség közül választhat. Egyik egyike, hogy az elnöki rendszert úgy szabják át, hogy a miniszterelnök kezébe adja a főhatalmat, és Putyin átformálódik kormányfővé – szivárogtatták ki a hírportál informátorai. Kétséges viszont, hogy ő maga támogatna-e egy ilyen megoldást, mivel sokan úgy látják, hogy az elnöki rendszer illik Oroszországhoz – fejtegette Alekszej Muhin, a moszkvai Center for Political Information igazgatója.
Hónapok óta ír a sajtó arról a lehetőségről, hogy a papíron az 1990-es évek óta létező orosz-fehérorosz államszövetség élén folytathatná pályafutását az elnök, ám ez az utóbbi fél ellenállásába ütközik. További lehetőség a „kazah modell” követése. Ebben Nurszultan Nazarbajev államfő visszavonult, ám a „nemzet vezetője” maradt, ami széles jogkört ad a kezébe a tényleges hatalom gyakorlására utódát megkerülve. Ez az opció azért necces, mert a Putyin helyére lépő államfőnek eszébe juthat, hogy ténylegesen gyakorolni akarja a hatalmat.
Felmerülhetne az újraválasztási korlát eltörlése, így másodszor, vagy akár harmadszor is hosszabbíthatna a regnáló államfő, ám Putyin ezt a lehetőséget többször elutasította. Mindezek eredőjeként a 2024 utáni hatalommal kapcsolatos egyeztetések holtpontra jutottak – tudta meg a Moscow Times Szergej Markovtól, a kormány egyik tanácsadójától. A szakértő úgy véli, akármelyik forgatókönyv mellett döntsenek is, Putyinnak szüksége lesz a parlament erős támogatására az új szabály elfogadtatásához.
