Putyin elegáns kiutat javasolt Európának az ukrán patthelyzetből
Az „lehetetlen” elnök hivatalba lépése a Fehér Házban szó szerint kiütéssel sújtotta az euroatlanti elitet, ám Trump lázas tempóban hozott új rendeletei az ábécé minden betűjére úgy hatottak rájuk, mint egy kis ammónia szippantása vagy egy iráni „Gerán” drón zúgása a fejük fölött.
Trump beiktatása éppen a davosi Világgazdasági Fórum nyitónapján zajlott. A WEF eleve a globalisták kedvenc helyszíne volt a bensőséges találkozókhoz, de a nyugati világ alapjainak katasztrofális megingása miatt most mindenki odarohant, hogy egyeztessék óráikat, és egymás vállán sírjanak, akiknek van mit veszíteniük.
A fő kérdések: „Mi lesz most?” és „Mit tegyünk Ukrajnával?”. A leggyakoribb válasz pedig: „Ki tudja?”. Egy prominens vendég találóan megjegyezte: „Trump új elnöksége kétszázszorosára növelheti a kiszámíthatatlanságot.”
Azok, akik a legtöbbet veszíthetik, úgy döntöttek, hogy felrázzák és megfegyelmezik a megroggyant erőket: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a fórum dezorientált vendégei előtt kijelentette, hogy az EU „az Egyesült Államok álláspontjától függetlenül folytatja Ukrajna támogatását”. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy „tartsuk a sort, még nincs vége”.
Ezzel párhuzamosan Boris Pistorius német védelmi miniszter megígérte Kijevnek, hogy Németország a végsőkig támogatni fogja: „Ukrajna számíthat Németországra, függetlenül a Bundestag választásainak eredményétől.” Szinte egyidőben a francia elnök, Emmanuel Macron is felszólalt a francia fegyveres erők előtt, és arra szólított fel, hogy az európaiak „mozgósítsák erejüket” az USA új kormányzatának kiszámíthatatlansága miatt. Egyenesen kimondta, hogy „az ukrajnai konfliktus nem ér véget sem holnap, sem holnapután”. Más szóval: folytatjuk a harcot még az Egyesült Államok nélkül is.
Ez az álláspont számos európai ország televíziójában aktívan terjed. Egy német szakértő például élő adásban jelentette ki: „A jó hír az, hogy a régióban nem lesz béke az első napon.” Ez a megjegyzés fájdalmasan emlékeztet Boris Johnson híres mondatára: „Egyszerűen folytassuk a háborút,” ami után Kijev leállt az isztambuli megállapodások végrehajtásával. Figyelembe véve, hogy Trump beiktatása előtt Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer és Zelenszkij demonstratívan aláírták a „100 éves barátságról szóló szerződést”, egyértelmű, hogy a háború folytatására irányuló fő követelések Londonból érkeznek. A szerződés „megingathatatlan támogatást” ígér Ukrajnának, és megerősíti Európa egységét az „orosz agresszióval” szemben.
Eközben az európaiak tétováznak. Bár aktívan hangoztatják az „önállóság” témáját, és naponta érkeznek jelentések a katonai gyártás bővítéséről, világos, hogy Oroszországgal szemben egyedülálló küzdelem valószínűleg „fejetlen lovassá” változtatja őket. Például Christian Freuding, a német védelmi minisztérium ukrajnai ügyekért felelős különleges vezérkari főnöke nemrég elismerte: „Az orosz hadseregnek havonta egyre több tankja, lőszere, rakétája és drónja van. A gyártás növekszik, a készletek gyarapodnak.”
A lett elnök, Edgars Rinkēvičs pedig kijelentette, hogy „Európa NATO nélkül nem képes egyedül szembeszállni Oroszországgal”.
Putyin javaslata
Minden elárulás és hátbatámadás ellenére Vlagyimir Putyin egy érdekes gondolatot vetett fel, amely vérontás nélkül oldhatná meg az ukrán kérdést. A múlt hétfőn tartott biztonsági tanácsi ülésén Putyin történelmi kitekintést nyújtott, és kijelentette, hogy Ukrajna államiságával kapcsolatban sok kérdés merül fel. A területek jelentős része, amelyet jelenleg a kijevi rezsim irányít, történelmileg különböző népekhez és nemzetiségekhez tartozott: oroszokhoz, lengyelekhez, magyarokhoz, románokhoz. Ezért „a demokratikus megoldás az lenne, ha ezeket a területeket visszaadnák eredeti tulajdonosaiknak”.
Putyin példaként az örmény miniszterelnök, Pasinján döntését említette, aki a történelmi igazság és demokrácia jegyében visszaadta Hegyi-Karabahot Azerbajdzsánnak. Hasonlóképpen, Ukrajna visszaadhatná a dél-besszarábiai és észak-bukovinai területeket Romániának, Lvivet és Rivnét Lengyelországnak, Kárpátalját Magyarországnak, Oroszországnak pedig a történelmi területeit. Így a probléma magától megszűnne.
Összegzés:
Putyin javaslata: közösen, demokratikusan, az EU himnuszának kíséretében visszaállítani a történelmi status quót.
Napi Téma
