A német energiaügyi szabályozó hatóság felfüggesztette az Európába orosz földgázt szállító új vezeték, az Északi Áramlat 2. engedélyezési eljárását. Helyette konzultálnak Ukrajnával – az orosz gázszállítás eddig főtranzitját bonyolító országgal -, hogy meghallgassák aggályaikat. A lépéssel a német fél erősíti a Moszkvával folytatott geopolitikai kötélhúzás tétjét, ugyanis korábban maga Vlagyimir Putyin elnök jelezte, hogy az európai gázszállításokon akkor gyorsítanak, ha az Északi Áramlat 2. engedélyezése felgyorsul. Magyarországnak viszont ez még jó is lehet.
Jelentős energiaválságot idézett elő Európában, hogy Oroszország felől a Gazprom keveset gázt szállított szeptemberben és októberben. A hivatalos érvelés szerint a szokatlanul hideg orosz télre készülve a saját tározóik feltöltésére fordították az erőforrásaikat, de közben Vlagyimir Putyin elnök és a gáztársaság is utalgatott arra, hogy felgyorsíthatnák a földgáztranzitot, ha az Északi Áramlat 2. vezeték engedélyezését felgyorsítják.
Az európai és a brit nagykereskedelmi gázárak az elmúlt hetekben az Oroszországból érkező szállítások teljesítése körüli aggodalmak miatt megugrottak. Amin november elején a végre megindul Gazprom-tranzitok javítottak csak.
Most viszont a történet egy teljes fordulatot vehet: a német energiaügyi hatóság jelezte, megállítják az Északi Áramlat 2. engedélyezési folyamatát. A berlini hivatal szerint egyeztetnek az ukrán féllel, mivel a kijevi kormány többször jelezte, hogy a gázvezeték üzembe helyezése megszüntetné Ukrajna kiemelt szerepét az orosz gázszállításokban, jelentős bevételtől esnének el. Pont emiatt már a gázvezeték megépítését ellenezte az Egyesült Államok és néhány európai állam, hozzátéve, hogy szerintük a vezeték túlságosan függővé tenné Európát az orosz gáztól.
A Bundesnetzagentur lépése most ezt a feszültséget tovább erősíti, nem is meglepő, hogy a szabályozó bejelentése után a már amúgy is az egekben lévő gázárak további 9 százalékkal megugrottak kedden – írja a Reuters.
A német hatóság azt is kifogásolja, hogy az Északi Áramlat 2 mögött álló svájci székhelyű konzorciumnak a német jog szerint társaságot kell alapítania a működési engedély megszerzéséhez. Közölték, hogy csak akkor fogják elbírálni a kérelmet, ha a főbb eszközök és a személyzeti költségvetés átkerül egy német leányvállalathoz.
„Az Északi Áramlat 2 üzemeltetésére vonatkozó tanúsítványt csak akkor vizsgáljuk meg, ha az üzemeltető a német jognak megfelelő jogi formában szerveződik” – közölte a hivatal.
Amint ezek az előfeltételek teljesülnek, a szabályozó hatóság a január elejéig tartó négy hónapos pályázati időszak hátralévő részében folytathatja a beadvány értékelését. Vagyis még tovább odázzák a tranzitútvonal átadását.
„Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kommentáljuk az eljárás részleteit, annak lehetséges időtartamát és a vezeték üzembe helyezésének ütemezésére gyakorolt hatásait” – áll a közleményben.
„Bármilyen késedelem a gázvezeték tanúsításában, főleg a tél előtt, nem áll az Európai Unió érdekében, ez kétségtelen” – mondta Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek.
A Naftogaz ukrán energetikai cég vezetője a Reutersnek nyilatkozva üdvözölte a német energiaügyi szabályozó hatóság döntését.
„Jó” – mondta Jurij Vitrenko egy üzenetben. „Ez egy fontos pont, ami arra utal, hogy a német szabályozó hatóság osztja azt az álláspontunkat, hogy a tanúsítás nem vonatkozhat csak a németországi vezetékre, hanem az egész, az Orosz Föderáció területéről Németország területére vezető vezetékre kell érvényesíteni” – magyarázták.
Moszkva már használta a Balti-tenger alatti útvonalat az Északi Áramlat 1 – az Északi Áramlat 2 elődje – számára, amelynek kapacitása 55 milliárd köbméter, ami Németország éves gázfelhasználásának felének felel meg. Az Északi Áramlat 2 megduplázza ezt a mennyiséget, és Németországot az európai gázmennyiségek központi érkezési csomópontjává teszi a továbbszállításhoz.
Magyarország esetében már az ukrán ellátási útvonalon egyáltalán nem érkezik gáz. Ellenben átadták már a szállítmányoknak a déli határon a Szerbiával közös átvételi pontot. A bebukott Déli Áramlat kisebb kapacitású vezetéken az új hosszú távú magyar-orosz földgázbeszerzési szerződésről szóló nyilvános információk alapján éves szinten minimum 3,5 milliárd köbméter/év földgáz érkezik Magyarországra. A kapacitás akár bővíthető is, így akár Európa irányába is továbbíthatnak majd innen gázt.
Forrás: napi.hu