Vlagyimir Putyin hivatalos kínai látogatása során Moszkva és Peking több tucat együttműködési megállapodást írt alá, miközben a két ország vezetői hangsúlyosan kiálltak egy „többpólusú világrend” kialakulása mellett. A tárgyalások eredményeként gazdasági, energetikai, közlekedési és technológiai területeken is új együttműködések körvonalazódtak, emellett politikai kérdésekben is közös álláspontot fogalmaztak meg.
A találkozó fő üzenete: a nyugati dominancia korszakának lezárása
A pekingi tárgyalások központi eleme egy közös nyilatkozat volt, amely szerint a nemzetközi kapcsolatok rendszere fokozatosan többközpontúvá válik. A dokumentum szerint a világpolitikai erőviszonyok átalakulásában egyre nagyobb szerepet kapnak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok, valamint a regionális együttműködések.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetet az egyoldalúság és a hegemónia erősödése jellemzi, ezért Kínának és Oroszországnak közösen kell részt vennie egy „igazságosabb globális irányítási rendszer” kialakításában.
Putyin úgy fogalmazott, hogy a világban jelenleg „összetett folyamat zajlik egy többpólusú rend kialakulása felé”, amely az államok érdekeinek egyensúlyára épülhet.
Négy alapelv a közös nyilatkozatban
A két ország által aláírt deklaráció négy fő alapelvet emel ki:
- nincs „elsőrendű” vagy „másodrendű” ország;
- egyetlen állam biztonsága sem épülhet más országok rovására;
- a nemzetközi jogot nem helyettesíthetik szűk körök által kialakított szabályrendszerek;
- minden civilizáció és fejlődési modell egyenrangú.
A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az emberi jogi kérdéseket nem szabad más államok belügyeibe történő beavatkozás eszközeként használni.
Rekordszintű gazdasági együttműködés Oroszország és Kína között
A felek szerint 2026 első négy hónapjában mintegy 20 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom. A tárgyalások egyik kiemelt témája a pénzügyi együttműködés volt.
Putyin közölte, hogy az orosz–kínai export- és importügyletek döntő többsége már rubelben és jüanban zajlik, ami a két ország szerint csökkenti a külső gazdasági hatásoknak való kitettséget.
Fontosabb gazdasági megállapodások
A látogatás során több konkrét projektet is bejelentettek:
- meghosszabbították a vízummentes utazási rendszert 2027-ig;
- új vasúti fejlesztésekről állapodtak meg a Zabajkalszk–Mandzsúria útvonalon;
- Oroszország engedélyt kapott takarmányexport bővítésére a kínai piacon;
- tovább haladtak az energetikai együttműködések előkészítésével.
Energia és infrastruktúra marad a kapcsolatok motorja
A két ország együttműködésének egyik legfontosabb területe továbbra is az energiaipar. Oroszország jelentős mennyiségű olajat, földgázt és szenet exportál Kínába.
Az orosz fél szerint a „Szibéria Ereje–2” gázvezeték szerződéseinek véglegesítése már a technikai egyeztetések szakaszában tart. Emellett előrehaladott állapotban van több orosz technológiával épülő kínai atomerőművi blokk kivitelezése is.
A közös projektek között szerepel:
- atomenergia-fejlesztés;
- termonukleáris kutatások;
- gyorsneutronos reaktorok fejlesztése;
- környezetvédelmi tanúsítványok kölcsönös elismerése.
Közlekedési és technológiai kapcsolatok is bővülnek
Moszkva és Peking a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is stratégiai területként kezeli. A felek többek között:
- az Északi-tengeri útvonal fejlesztésén;
- a Kína–Európa szállítási folyosók bővítésén;
- a Transzszibériai vasút modernizációján;
- valamint az automatizált és pilóta nélküli szállítási technológiák alkalmazásán dolgoznak együtt.
Az űripari együttműködés szintén erősödik: Oroszország és Kína integrálni kívánja a GLONASS és a BeiDou navigációs rendszereket, miközben az együttműködés kiterjed a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság területére is.
Tajvan, Ukrajna és geopolitikai kérdések
A közös nyilatkozat több érzékeny nemzetközi ügyet is érintett.
Oroszország megerősítette támogatását az „egy Kína” elv mellett, és ellenezte Tajvan függetlenségének bármilyen formáját. A dokumentum szerint a külső beavatkozás veszélyezteti a Tajvani-szoros stabilitását.
Kína ugyanakkor támogatásáról biztosította Oroszországot a biztonság, a szuverenitás és a területi integritás kérdéseiben. Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Moszkva pozitívan értékelte Peking „objektív és kiegyensúlyozott” álláspontját.
A nyilatkozat emellett kitért:
- az ázsiai NATO-bővítés elutasítására;
- az AUKUS-típusú katonai blokkok kritikájára;
- Japán újrafegyverkezésével kapcsolatos aggodalmakra;
- valamint az űrfegyverkezés veszélyeire.
A két ország bírálta az amerikai rakétavédelmi rendszerek fejlesztését is, amelyek szerintük növelhetik a globális konfliktusok kockázatát.
Oktatási együttműködés és kulturális kapcsolatok
A hivatalos tárgyalások mellett hangsúlyos szerepet kapott az oktatási és kulturális együttműködés is. A korábbi kulturális évek után Oroszország és Kína most az „Oktatás Éveit” indítja el.
A két ország között jelenleg:
- 15 egyetemi együttműködési szövetség működik;
- több tízezer kínai diák tanul oroszul;
- több mint százezer orosz állampolgár tanul kínai nyelvet.
A vízummentes rendszer bővítése a turizmusban is látványos eredményeket hozott: az elmúlt évben több mint kétmillió orosz látogatott Kínába, míg több mint egymillió kínai utazott Oroszországba.
„A pekingi szellem” és a következő találkozók
A látogatás végén Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója úgy fogalmazott: a tárgyalások során „nagyon fontos dolgokban sikerült megállapodni”.
Putyin szerint a találkozó „rendkívül tartalmas és eredményes” volt, míg Hszi Csin-ping a kétoldalú kapcsolatok történelmi jelentőségét hangsúlyozta.
A következő magas szintű orosz–kínai találkozóra várhatóan az APEC-csúcstalálkozón kerül sor Sencsenben, míg Hszi Csin-ping 2027-ben viszonozhatja az oroszországi látogatást.
Forrás: RIA Novosti nyomán