A BRICS-csúcstalálkozó harmadik napjának fő eseménye Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója volt, amiről a nyugati sajtó természetesen (?) nem tudósított. Mit hallgatott el elöletek a fősodratú média? Íme a legérdekesebb részek:
A KNDK HADSEREGE RÉSZT VESZ A KÜLÖNLEGES KATONAI MŰVELETBEN?
– Mint tudják, a stratégiai partnerségi szerződésünket csak most ratifikálták, és ez tartalmazza a 4. cikkelyt (a kölcsönös katonai segítségnyújtásról – a szerk.). Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. De hogy mit és hogyan fogunk tenni, az a mi dolgunk e cikkely keretein belül. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés 4. cikkének végrehajtásáról. Kapcsolatban állunk észak-koreai barátainkkal, és meglátjuk, hogyan alakul ez a folyamat. Mindenesetre az orosz hadsereg minden irányban magabiztosan cselekszik, ez is közismert, senki sem tagadja, az érintkezési vonal minden részén halad előre. Hogy mit és hogyan fogunk tenni, az a mi dolgunk.
Ebből egy mondatot a pénteki sajtó magyarul is idézett („Hogy mit és hogyan fogunk tenni, az a mi dolgunk.”), annak alátámasztására, hogy az ukránoknak lehet igaza. Szerintük Phenjan csapatai már Kurszknál vannak.
Sőt, egyeseknek azt is sikerült leírni, hogy az orosz elnök nem tagadta az észak-koreai katonák jelenlétét. Csakhogy a fentiekből pont nem ez következik. Az állítás világos: a katonai segítségnyújtást is magában foglaló szerződést csak most „élesítették”, a részleteket pedig a két országnak még le kell tárgyalnia.
Egyébként is: az orosz hadsereg a front majd’ minden szektorában magabiztosan nyomul előre, az pedig külön jó Moszkvának, hogy a kurszki határvidéken még mindig ezreket köt le. Nem véletlenül nem sietnek a betörést végrehajtó alakulatok teljes kiszorításával. Amíg ott vannak, nem hátráltatják a műveleteket a Donbászban.
MILYEN LESZ A KAPCSOLAT AMERIKÁVAL?
– Az USA-val való kapcsolatok a választások után magától az USA-tól fognak függeni. Ha nem akarják, nem is kell (javítani a viszonyunkon – a szerk.), de ez a leendő kormányzat döntése.
TRUMP AZZAL FENYEGETŐZÖTT, HOGY ATOMBOMBÁT DOB MOSZKVÁRA
– Lehet fenyegetőzni (atomcsapással – a szerk.)? Persze, bárkit meg lehet fenyegetni. De számunkra ez értelmetlen. Csak felvidít minket. Nem emlékszem ilyen beszélgetésre Trumppal. A választások előtti aktív időszakban azt javaslom, hogy ne vegyük komolyan az ilyen kijelentéseket.
Az elmúlt napokban a nyugati sajtó azzal foglalkozott, hogy Trump saját állítása szerint egyszer megfenyegette Putyint, hogy lebombázza Moszkvát, ha Ukrajnára támad, és ez akkor hatott. Ezt összekapcsolta a sokat hangoztatott 24 órás béketervével. Magyarul erről nem nagyon olvashattatok, mivel nem igazán áll összhangban a Trump-rajongók narratívájával…
HOGYAN KAPCSOLÓDIK A BRICS A REGIONÁLIS BIZTONSÁG IRÁNTI VÁGYHOZ?
– És ez a helyzet végül oda vezetett, hogy Oroszország a másodlagos államok kategóriájába csúszott, amelyek csak a nyersanyagszolgáltató funkcióját töltik be. Az ország szuverenitásának bizonyos fokú és nagymértékű elvesztésével. És Oroszország ilyen minőségben nem létezhet – Oroszország nem létezhet, ha elveszíti szuverenitását. És Oroszország kilépése ebből az állapotból, szuverenitásának és függetlenségének megerősítése a gazdaságban, a pénzügyekben, a katonai ügyekben, a biztonságunk növelését jelenti.
Ez a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy Oroszország feladta a Nagy Pétert óta erőltetett nyugatosodást, és a BRICS-szel lényegében a „globális Dél” felé fordult, belátva azt, hogy a Nyugat, vagyis az EU és az angolszász világ a történelme során mindig csak kihasználta, feltételeket szabott, elvárásokat támasztott, ám soha nem akarta el- és befogadni.
bekezdesek.hu