Az orosz vezetés keresi a kapcsolatot az afganisztáni tálibokkal, akiket ugyan terroristának tart, de úgy véli, hogy a jövőben részben vagy tejesen birtokolni fogják a hatalmat az Oroszország közép-ázsiai szövetségeseivel határos országban. Ellenségeik ellensége már-már a bartátjuk lehet.
Oroszország igyekszik benyomulni abba a biztonsági résbe, amelyet az Egyesült Államok hagy maga mögött azzal, hogy kivonja katonai csapatait Afganisztánból – írja a Financial Times. Vlagyimir Putyin orosz államfő arra törekszik, hogy megerősítse országa befolyását Közép-Ázsiában és megelőzze, hogy a szélsőséges iszlamista csoportok vagy akár csak a befolyásuk átjusson az Oroszországgal szövetséges, Afganisztánnal határos közép-ázsiai országokba.
Ennek szellemében az orosz és a tádzsik hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az tádzsik-afgán határ közelében, készülve arra, hogy az USA támogatását élvező civil kabuli kormány megtörik a tálibok nyomása alatt, akik azóta nyomulnak előre, hogy kiderült, Joe Biden amerikai elnök kivonja az USA csapatait az országból, lezárva 20 éven át tartó jelenlétüket. Oroszország, amely nyíltan örül, hogy az amerikaiak visszahúzódnak, az elsők között kezdett tárgyalásokat a tálibokkal annak ellenére, hogy a hivatalos orosz álláspont szerint terrorista szervezetnek minősülnek.
Putyin meg akarja szégyeníteni az amerikaiakat – véli Asfandyar Mir, a Stanford University Center for International Securitiy and Cooperation intézetének professzora. Moszkva nem akar olyan rezsimeket a „hátsó kertjében” látni, amelyek Washington támogatását élvezik – utalt a civil afgán kormányra. Olyan kapcsolatokban bízik a tálibokkal, amelyek távol tudják tartani az ISIS-t és az al-Káidát. Magyarán kisebb veszélynek tartják az Afganisztánra koncentráló terroristákat, mint azokat a szélsőségeseket, akik nemzetközi szervezetkén tevékenykednek – derült ki Zamir Kabulov, Putyin afganisztáni különleges megbízottjának szavaiból.
Kockázatosnak tartja ugyanakkor ezt a stratégiát Arkagyij Dubnov orosz politológus, Közép-Ázsia-szakértő. Az, hogy mindent nyíltan az egyik játékosra tesznek fel, korlátozza, hogy másokra hatást gyakoroljanak. Ez kissé kínos és a régi idők módszereire emlékeztet, a más országok befolyásolásában. A lényeg azonban az, hogy az oroszok jelentős szerepet akarnak játszani Afganisztánban, ám csak közvetve, kínosan kerülve az 1980-tól 1989-ig tartó, csúfos kudarccal végződött nyílt katonai beavatkozást.
Putyin örök terve, hogy visszaállítja Oroszország régi, a Szovjetunió idején létezett befolyását, amelynek része, hogy meggyőzze a Közép-Ázsiában lévő volt szovjet tagköztársaságokat, hogy csak az oroszoktól várhatják biztonságuk garantálását. Dubnov szerint a fő cél, hogy az USA vagy más nyugati hatalom soha többé ne térhessen vissza a régióba.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ezzel járó kockázatról, ugyanis ha romlana a helyzet Afganisztánban, akkor bizonyítania kellene, hogy az a katonai szövetség, amelyben részt vesznek a volt szovjet közép-ázsiai tagállamok is, képes hatékonyan működni. Sem Oroszországnak, sem a többi érintett országnak nincsenek meg az erőforrásai és az indítékai arra, hogy közvetlenül belefolyjon az afgán belügyekbe – mondja Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Center igazgatója.
Az orosz vezetés helyzetértékelését jól tükrözik egy neve elhallgatását kérő diplomata szavai, aki azt mondta a brit üzleti lapnak, hogy a tálibok szeptemberre beveszik Kabult, az afgán fővárost. Ugyanakkor képtelenek a kormányzásra, leragadtak a 13. században, úgy intézik az ügyeiket, mint akkori elődeik, ezért a folytatásban jön a zűrzavar. Amikor 1996 és 2001 között hatalmon voltak, merev iszlám törvénykezés vezettek be, brutális elnyomás alatt tartották a népet, különösen a nőket. Emellett helyet adtak a nemzetközi iszlám terrorszervezetek bázisainak.
Dubnov szerint Oroszország ezúttal felajánlhatja segítségét a táliboknak a kormányzásban, bár kétséges, hogy ez hogyan működhetne. Ezekkel az emberekkel nehéz szót érteni, a tanáccsal szemben előnyben részesítik a készpénzt, és Moszkva nincs abban az anyagi helyzetben, hogy pénzzel segítse őket. Eközben az amerikai kivonulás ellenére senki sem hiszi, hogy Washington le akarja venni a kezét a térségről, és hogy veszíti el minden befolyását Afganisztánban – mondja Harsh Pant, a New Delhi-i Observer Foundation kutatóintézet igazgatója. Ebben a játszmában mindenki az amerikaiak kezét figyeli, hogy mit húznak elő a bűvészkalapból.
Forrás: napi.hu