Putyin pontosította, hogy mikor indíthat atomcsapást
Oroszországnak frissítenie kell nukleáris doktrínáját, hogy világosan meghatározza azokat a körülményeket, amelyek Moszkvát nukleáris csapás indítására késztetnék – mondta Vlagyimir Putyin elnök szerdán a nemzetbiztonsági tanács ülésén. Javasolta továbbá az ilyen okok kibővített listáját, amely magában foglalná az Oroszország ellen indított nagyszabású légicsapásról szóló „megbízható információkat” is.
A doktrína frissített változatában ki kell bővíteni a fenyegetések és azon nemzetek vagy katonai szövetségek listáját, amelyek nukleáris elrettentő erőt igényelnek Oroszországtól – mondta Putyin az ülésen.
„Az Oroszország elleni agressziót bármely nem nukleáris állam részéről… amelyet egy atomhatalom támogat, közös támadásként kell kezelni” – mondta az elnök.
Putyin szerint Moszkva „megfontolná” azt is, hogy nukleáris válaszhoz folyamodjon, ha „megbízható információkat” kapna egy másik állam által Oroszország ellen indított „masszív” rakéta- vagy légicsapásról. Az ellenség esetleges csapásában használt fegyverek között a ballisztikus vagy cirkálórakétáktól kezdve a stratégiai repülőgépeken át a drónokig bármi lehet – jelentette ki.
„Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy nukleáris fegyvereket használjunk Oroszország és Belorusz elleni agresszió esetén” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy ezt az elvet már egyeztették Minszkkel. Nukleáris fegyvereket akkor lehet bevetni, ha az ellenség „kritikus fenyegetést jelent bármelyik állam szuverenitására a hagyományos fegyverek használata révén” – magyarázta.
Putyin nem részletezte, hogy az orosz nukleáris doktrína változásai mikor lépnek életbe. Magas rangú orosz tisztviselők, köztük Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az elmúlt hónapokban a doktrína lehetséges változtatásairól tárgyaltak. Augusztus végén Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a dokumentum „felülvizsgálat alatt áll”.
Az orosz elnök régóta meglehetősen tartózkodó álláspontot képvisel a nukleáris fegyverek kérdésében. Még júniusban reményét fejezte ki, hogy „soha nem fog eljutni” a Moszkva és a Nyugat közötti nukleáris háborúig.
Moszkvának „nincs oka arra, hogy akár csak gondoljon” atomfegyverek bevetésére – mondta akkor a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Még abban a hónapban az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége megelőző atomcsapásra, mivel „az ellenséget egy megtorló csapás során garantáltan megsemmisítik”. Akkor azonban nem zárta ki a doktrína módosítását.
Forrás: Orosz Hírek
