Az orosz polgári repülőgép moszkvai katasztrófája azt jelenti, hogy Oroszországnak le kell mondania egyik legfontosabb ambíciójáról, arról, hogy saját polgári repülőgépeket gyártson.
A tragédia szorosan összefügg azzal, hogy az ország vezetése a Putyin-érában birodalmi státusának visszaszerzésére törekszik.
Egyelőre nem tudjuk, pontosan mi okozta a Seremetyjevói repülőtéren szerencsétlenül járt Szuhoj Szuperjet 100-as (SSJ 100) repülőgép katasztrófáját, amelyben 41 ember vesztette életét, de az biztos, hogy az orosz vezetés birodalomépítési ambíciói összefüggésbe hozhatók a katasztrófával – nyilatkozta Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. Az Aeroflot gépe 30 perccel a felszállás után fordult vissza, majd a kemény kényszerleszállás során megsérült és kigyulladt. A gép fele elégett, megölve a hátul ülőket.
Az SSJ 100 az első olyan polgári repülőgép, amelyet a Szovjetunió összeomlása után, önállóan fejlesztett ki Oroszország. A projekt Vlagyimir Putyin vezetői időszakának egyik kirakat üzlete: az elképzelés az volt, hogy a katonai gépek terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező Szuhoj tervezőbázisán ki tudnak fejleszteni egy nemzetközi szinten is versenyképes polgári repülőgépet. Ezzel visszaállíthatják a szovjet éra repülőiparának dicsőségét.
A néhai szovjet birodalom légiipara kétmillió embernek adott munkát az 1980-as évek végén és évente 150 polgári repülőgép előállítására volt képes. Az 1990-es évek közepére az ágazat elhalt, részben azért, mert az elszegényedő oroszoknak nem volt pénzük légi utazásokra, részben azért, mert a Boeing és az Airbus elhódította a piacát. Miután Putyin hatalomra került a kormány igyekezett államosítani, ami megmaradt a néhai iparágból, az elnök úgy tekintett a hazai repülőgépgyártás feltámasztására, mint a nemzeti büszkeség ápolásának egyik elemére.
A Szuhoj 2002-ben a Tupoljev iroda elől szerezte meg az új hazai gép kifejlesztésének lehetőségét, a projekt közvetlen állami támogatást is kapott, emellett az állami tulajdonú bankok nyújtottak hozzá hiteleket. A Boeing konzultánsként vett részt benne, emellett tíz ország negyven vállalata kapcsolódott be beszállítóként.
Az SSJ-re először a mexikói Interjet diszkont-légitársaság adott fel rendelést (a néhai Malév is a lehetséges vevők között szerepelt, a gépet bemutatták a magyar újságíróknak – a szerk.). Egy indonéziai bemutató repülésen azonban 2012 májusában az egyik első gép lezuhant, megölve 37 embert: a potenciális vevők képviselőit, újságírókat és a személyzetet.
A hivatalos közlemény szerint pilótahiba okozta a katasztrófát.
A repülőgép életciklusának igen korai szakaszában bekövetkezett kudarc nyomán elhalt a külföldi érdeklődés és végül az orosz légitársaságok vásároltak SSJ 100-asokat: a 139 használatban lévő gépből 106 az Aeroflotnál repül. Sem a cégek, sem az orosz hatóságok nem publikálnak adatokat a gépről, ám tavaly kiszivárgott információk szerint egy-egy SSJ 100-as havi 109 órát repül, ami nagyjából a harmada egy Boeingének vagy Airbusénak, és kicsit több mint fele a közvetlen versenytársainak számító brazil Embraerek repülési idejének.
A Superjet megbízhatatlannak bizonyult külföldön is. Az említett Interjet kénytelen volt „kannibalizálni” gépei egy részét, mert akadozott a Szuhoj alkatrész-utánpótlása, így szétszedett SSJ 100-asokból javították a használatban lévőket. Az ír Cityjet visszaküldte a lízingcéhez mind a hét orosz gépét. A szlovén Adria Airways váratlanul lemondta 15 darabos SSJ-megrendelését. Így a gyártó már a moszkvai tragédia előtt búcsút mondhatott annak a tervének, hogy 2014-ig 800 gépet ad el, amiből 500 külföldön talál gazdára.
Az orosz hatóságok ugyan nem rendelték el a Superjetek kivonását a forgalomból a katasztrófa miatt, ám az, hogy egy viszonylag kis számban használt repülőgéptípus gépeiből tíz éven belül kettő zuhan le súlyos emberi tragédiát okozva, aláássa az SSJ 100-as reputációját. Ez akkor is így lesz, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy emberi hiba okozta a bajt.
A Bloomberg publicistája szerint mindezek ellenére nem kell lemondani az orosz polgári repülőgépgyártás feltámasztásáról. Ami a kárt okozta, az a sietség, amivel birodalmi álmokat szövögető Kreml hajtotta a projektet. Oroszországban megvan az a mérnöki tudás és tapasztalat, ami a sikerhez kell. Ez a siker azonban nem mostanában érhető el. Kína hasonló projektet indított, ami komoly versenytárs gépeket eredményezhet a nemzetközi piacon, ám úgy tűnik, ott sem halad zökkenőmentesen a fejlesztés.
Putyin idén sürgette az orosz repülőgépgyártókat, hogy alkossák meg a Tu-160 szuperszonikus stratégiai bombázó polgári változatát. A balsikerű SSJ-projektnek azonban figyelmeztetésként kell szolgálnia: a sietség és a nagy médiafelhajtás még soha nem eredményezett jó repülőgépeket. Az alázatosság, az óvatosság, a türelem és a profizmus az, amely hatékony, de biztonságos gépeket eredményezhet.