Miközben a világ figyelme főként Ukrajnára és a közel-keleti válságokra irányul, a Balkánon is egyre fenyegetőbb viharok gyülekeznek. Vlagyimir Putyin orosz elnök eszköztárában jól ismert eszköz a nyugati zavarkeltés, most pedig a Nyugat-Balkán került a fókuszába, ahol a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik révén próbálhatja felborítani az eddigi erőviszonyokat.
Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, idén februárban ítélték egyéves börtönbüntetésre a boszniai hatóságok. Dodik elítélésének oka, hogy nem ismeri el a Bosznia-hercegovinai központi kormányzat fennhatóságát a boszniai szerb területek fölött. A hét folyamán a boszniai központi hatóságok szervei megkísérelték letartóztatni a politikust, ám a helyi boszniai szerb rendőrök ezt megakadályozták.
Dodik az elharapódzó konfliktusban egyre nyíltabban számít Moszkva védelmére. A februári ítélet után, március végén Moszkvába utazott, ahol Putyin személyesen fogadta, és kifejezte támogatását a boszniai szerb politikus iránt. Ezzel nem csupán politikai támogatást keresett, hanem látogatásának üzenetértéke is volt: a Kreml továbbra is vevő arra, hogy kiterjessze befolyását a Balkánra.
Az orosz elnök beszámolók szerint a találkozón hangsúlyozta: Oroszország a boszniai békét biztosító Daytoni Egyezmény garantőre, Moszkva pedig támogatja Dodik harcát a nemzetközi intézmények, különösen az EU által kinevezett főmegbízott, Christian Schmidt ellen. Dodik erre hivatkozva kérdőjelezi meg a nemzetközi jog szerinti rendet Bosznia-Hercegovinában.
A brit külügyminiszter, David Lammy is figyelmeztetett: Putyin célja a Balkán destabilizálása, hogy a Nyugat figyelmét és erejét megossza. A „lassú fertőzésként” jellemzett orosz térnyerés nem látványos, de következetes: hírszerzési együttműködések, dezinformációs kampányok, politikai szövetségek építése révén fokozatosan ássa alá a nyugat-balkáni államok stabilitását.
A helyi konfliktusok kiélezése – mint a boszniai helyzet vagy a szerb-koszovói feszültségek – egyaránt szolgálják Moszkva érdekeit.
Ugyan Dodik nyíltan hirdeti a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának tervét, valójában politikai mozgástere szűkül. Egyre inkább úgy tűnik, hogy még saját közösségén belül sem élvezi a teljes támogatást: a boszniai szerb ellenzék is öncélú politikai játszmának tartja a szakadár lépéseket. Dodik manőverei egyben a személyes túlélési stratégiája is megjelenik. Egy olyan válsághelyzetet gerjeszt, amely alkuval való rendezésében továbbra is kulcsszerepet játszhat.
A Nyugat viszont, élen Németországgal és az Egyesült Államokkal egyelőre nem enged Dodik rámenős elszakadási törekvéseinek. A nemzetközi közösség nagy része egyelőre hasonló állásponton van. Meg akarják akadályozni, hogy Bosznia-Hercegovina felbomoljon.
Az, hogy miképpen zárul a konfliktus és Dodik végül megőrzi-e hatalmát vagy Moszkvába esetleg Szerbiába menekül, másodlagossá válhat a nagyobb kép szempontjából. Putyin szemében a boszniai szerb vezető egy hasznos bajkeverő.
Dodikot támogatva Putyin egy olyan régióban kelthet zavart, ami stratégiailag kiemelten fontos terület az EU számára, és amelynek válsága elterelheti a figyelmet Ukrajnáról, mutat rá a Híradó.hu összeállítása.
Ha Putyin nem tud olyan megállapodást kötni Ukrajnában, ami elfogadható lenne Oroszország számára, akkor könnyen úgy dönthet, hogy magasabb szintre kapcsol a balkáni játszmában. Európa Ukrajnának sem képes elegendő segítséget nyújtani az Egyesült Államok támogatása nélkül, ha pedig egy másik forrópont is kialakul a kontinensen, az végleg elterelheti a figyelmet Ukrajnáról.
Magyar Hírlap