Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – derült ki Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivőjének péntek hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből.
Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői brüsszeli, kétnaposra tervezett csúcstalálkozójukon döntöttek a büntetőintézkedések meghosszabbítása mellett.
A tagállami vezetők az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén a szankciók időtartamát a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők további hat hónapra meghosszabbították az intézkedéseket.
A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.
A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
A tagállamok vezetői újabb szankciók bevezetésének lehetőségéről egyeztek meg Törökországgal szemben
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfők újabb szankciók bevezetésének lehetőségéről egyeztek meg Törökországgal szemben, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezés szorosabb összehangolásának fontosságát hangsúlyozták. Ez derül ki a brüsszeli csúcsértekezlet első munkanapján elfogadott zárónyilatkozat péntekre virradóra nyilvánosságra került részleteiből.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivőjének péntek hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből kiderült, hogy a tagállami vezetők Törökországgal összefüggésben megfogalmazott következtetéseikben megállapították: noha a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus megoldására Ankara tárgyalásokat kezdeményezett, egyoldalú és provokáló magatartásra, ellenséges megnyilvánulása az unió és tagállamaival szemben nem szűnt meg.
Aláhúzták: a Földközi-tengeren kialakult konfliktus felszámolása érdekében Törökországnak folytatnia kell a diplomáciai párbeszédet Ciprussal és Görögországgal. Az Európai Tanács leszögezte: az uniónak stratégiai érdeke a kölcsönösen kedvező kapcsolatok fenntartása Ankarával, de a török vezetésnek hajlandóságot kell mutatnia az ellentétek párbeszéddel történő megoldására a nemzetközi joggal összhangban.
Kijelentették, az EU továbbra is hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani a szíriai menekültek befogadásához, ugyanakkor felszólították a török kormányt a migrációs áramlatok felelősségteljes kezelésére és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem fokozására. A tagállami vezetők végezetül arról határoztak, hogy az unió külügyi szolgálatának márciusáig átfogó jelentést kell készítenie a régió helyzetéről, ami alapján el lehessen dönteni a következő lépéseket, szükség esetén akár további korlátozó intézkedések meghozatalát.
A zárónyilatkozat közzétett további részlete szerint a vezetők a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapocslatban leszögezték: össze kell hangolni az intézkedéseiket, köztük a járvány visszaszorítását célzó rendkívüli szabályok feloldását, amikor azt a helyzet lehetővé teszi. Az információk és bevált nemzeti módszerek egymás közötti megosztásának, a vírustesztek kölcsönös elfogadásának, valamint a várokozások szerint hamarosan rendelkezésre álló oltások tagállamok közötti méltányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. A tagállami vezetők szerint erősíteni kell az európai egészségügy ellenállóképességét egyebek mellett az európai egészségügyi unió előmozdításával, valamint nemzetközi együttműködések megerősítése által az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül.
Kiemelték továbbá: tenni kell az oltóanyagokkal kapcsolatos hamis információk terjedése ellen kampányok indításával.
Kiszivárgott információk szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson részt vevő tagálami vezetőnek arról beszélt, hogy a két lépcsőben indítani kívánt uniós oltási kampány sikeréhez mások mellett az UEFA futballsztárjai nyújtanak majd segítséget. Közölte, hogy kampányban szereplő futballsztárok segíteni fognak eloszlatni az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat.
Von der Leyen arra szólította fel a tagországokat, hogy gyorsítsák fel az oltások bevezetését célzó infrastrukturális előkészületeiket, ugyanis a decemberben jóváhagyni tervezett oltóanyagnak különlegesen hideg tárolási kapacitásra van szüksége.
Elmondta azt is, hogy az uniós bizottság oltóanyaggyártókkal kötött szerződései elégségesek ahhoz, hogy több dózis álljon rendelkezésre, mint amennyire az unióban szükség van. Mintegy 700-750 millió ember beoltására elegendő oltóanyag van – közölte. Von der Leyen azt javasolta, hogy a többit főként a Nyugat-Balkán országainak kellene adományozni – közölték.
Forrás: Magyar Hírlap