Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Berlinben
Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Berlinben a vasárnapi nemzetközi Líbia-konferencia miatt, amelyre a német fővárosba várják mások mellett a francia, a török és az orosz elnököt, a brit kormányfőt és az amerikai külügyminisztert – írja az MTI.
A tanácskozás helyszínének, Angela Merkel kancellár hivatalának környékét és a Tegel nemzetközi repülőtér több részét már szombaton lezárták, megerősítették a részt vevő országok nagykövetségének és a küldöttségeket elszállásoló hotelek védelmét, és egy 55 kilométer sugarú körben, háromezer méteres magasságig repülési tilalmat rendeltek el, amely alól csak az állami gépek és a légitársaságok menetrend szerinti járatai kapnak felmentést.
A kormányzati és diplomáciai negyedben csaknem valamennyi utcát lezárták, sok háztetőn mesterlövészek állnak készenlétben, a Spree folyón rendőrségi hajók cirkálnak. A műveletben legkevesebb háromezer rendőr vesz részt, nagyjából 1500 főt más tartományokból és a szövetségi rendőrség alakulataiból vezényeltek a fővárosba.
A munkatársaknak „extrém megterhelést” jelentő művelet a rendőrség „hihetetlen improvizációs készségét” is mutatja – emelte ki a rendőrszakszervezet (GdP) szóvivője a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak, hangoztatva, hogy csak kedden derült ki, hogy megtartják a konferenciát.
A tanácskozásra Berlinbe utazik többek között Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Boris Johnson brit miniszterelnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és számos további ország és nemzetközi szervezet képviselője.
A konferenciát a kancellária legnagyobb tanácstermében rendezik meg, amelyben a német kormányfő és a 16 tartomány vezetőinek tanácskozásait tartják. A kancellári hivatalban lesz Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány vezetője és legfőbb ellenfele, Halífa Haftar tábornok, az észak-afrikai ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője. Ők azonban valószínűleg nem a tanácsteremben foglalnak helyet, hanem egy-egy külön helyiségben, de erről szombat estig még nem hoztak végleges döntést a szervezők – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi lap, kifejtve, hogy nem tudni, kíván-e szemtől-szembe találkozni egymással a miniszterelnök és a tábornok, jelenlétük a plénumon pedig eleve nem indokolt, mert nem egyenrangú résztvevői a konferenciának.
A tanácskozást az ENSZ partnereként szervező német kormány nem a Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta tartó líbiai polgárháborús konfliktus közvetlen résztvevőire, hanem a náluk befolyással rendelkező külső tényezőkre összpontosít. A tavaly szeptemberben elindított úgynevezett berlini folyamat célja így a líbiai megbékéléshez szükséges nemzetközi háttér kialakítása. Ez legfőképpen annak megakadályozását jelenti, hogy a líbiai polgárháború ugyanúgy külső szereplők – országok, nagyhatalmak – helyi szövetségeseinek összecsapása, úgynevezett proxy – képviselők révén vívott – háború legyen, mint a szintén 2011 óta tartó szíriai polgárháború.
Heiko Maas német külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta: el kell érni, hogy a konfliktus részeseinek külső támogatói ne küldjenek több fegyvert és katonát Líbiába. „Szarrádzs kormányfő és Haftar tábornok külső támogatás nélkül nem tudja tovább folytatni a harcot” – emlékeztetett a német diplomácia vezetője. Mint mondta, ezzel a megoldással el lehet indítani a megbékélés útján az ellenséges táborokat.
A berlini konferencia így „a béke felé vezető első lépés” lehet – tette hozzá Heiko Maas a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, hangsúlyozva, hogy katonai erővel nem lehet tartósan rendezni a líbiai helyzetet.
A Líbiából a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba irányuló migrációról szólva kiemelte, hogy „minél tovább tart a konfliktus, annál kevésbé lehet ellenőrzés alá vonni a migrációs mozgásokat”. A Líbiában tevékenykedő embercsempészek üzelmeit csak akkor lehet megakadályozni, ha „működő állami struktúrák” jönnek létre az afrikai országban.
Forrás: MTI
