Mindenhol jó, de legjobb otthon, ezért a migránsok egy része minden évben, jellemzően nyáron, hazarepül pihenni és meglátogatni a családját. Mivel ezért soha, senkit sem büntettek meg, vagy toloncoltak vissza, egy afrikai repülőtársaság meglátta benne az üzletet.
A szomáliai, az eritreai és az etiópiai bevándorlók a legnagyobb afrikai csoportok Skandináviában. Közülük az etiópok főként Norvégiában telepedtek le. Ott jelenleg 11 ezer etióp él. A Skandinávia különböző országaiban élő szomáliaiak túlnyomó többségének pedig azt is engedélyezték hogy maguk után hozzák a családjaikat és a rokonaikat.
Ugyanakkor, a Svéd Migrációs Ügynökség statisztikáiból kiderült, hogy a bevándorlók közül, akik tavaly munkába álltak Svédországban, egyikük sem volt szomáliai. Mindebből az is következik, hogy a Szomáliába és Etiópiába a befogadottak által visszaküldött pénz túlnyomó többsége jóléti “gyűjteményekből” származik – azaz, ezt a pénzt a szorgalmas svéd és norvég adófizető állampolgárok adták össze. Norvégiából tavaly közel 55,6 millió eurót küldtek haza Szomáliába.
A befogadott afrikaiak azonban nem csupán pénzt küldenek haza, hanem maguk is szívesen utaznak szülőföldjükre. Akkora volt az utazási igény, hogy nyártól kezdve már naponta egy repülőjáratot szervez Oslo és Addis Abeba, az etióp főváros közé a Ethiopian Airlines. Mussie Fitehamlak, a légitársaság norvég vezetője szerint az oslói útvonalat azért alakították ki, hogy az az etióp fővárosból az “újnorvégok” (persze, néhány üzletember vagy turista is) tovább tudjanak utazni Szomáliába, Szudánba vagy bármely más afrikai célpont felé. Úgy tűnik olyan óriási az igény, hogy havonta körülbelül 15 ezer embert tudnak majd oda-vissza reptetni.
Ez üzletnek kiváló lesz, már csak az kérdés, hogy mit szól majd hozzá a a svéd és a norvég állam? Tavaly igen nagy botrány volt abból, amikor kiderült, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkező szíriaiak hazalátogattak nyaralni Németországból. De mentek haza afgánok és libanoniak is. A német törvények szerint ugyanis, aki menekültstátuszban részesül, az nem utazhat haza oda ahonnan „elmenekült”. Kivételt csak abban az esetben tesznek, ha valakinek meghal a rokona, vagy ő maga nagyon beteg. A német munkaügyi hivatal elismerte, hogy sok ilyen eset történt a nyáron. „Ha elutaznak, az utazás időtartamát kell előre bejelenteniük, azt nem, hogy hova mennek” – fejtették ki a Welt am Sonntag kérdésére. Horst Seehofer szerint azok a menekültek, akik rendszeresen hazajárnak nyaralni, nem mondhatják komolyan, hogy üldözöttek lennének. Ezért azt javasolta, hogy el kellene venni az ilyen migáránsok menekültjogát.
Ugyanez történt Svájcban is. “Rengeteg repülőjegyet vesznek az eritreai bevándorlók a Svájcban kapott állami segélyből, és visszarepülnek hazájukba, az Európai Unió által “veszélyes országnak” kikiáltott Eritreába. Ezt szinte bármikor megtehetik, mivel a hatóságok nem rendelkeznek a migránsok évi 21 “szabadnapjával”, amikor oda mennek és azt csinálnak, amihez csak kedvük van” – számolt be a Zürich-Kloten svájci reptéren átutazó több tucat eritreai család utazásairól a Basler Zeitung svájci-német lap.Közülük sokan menekültként, ideiglenes lakóként (visszautasított menedékkérelem esetén) utazási utalványokat kapnak a svájci hatóságoktól.
A lap kiemeli, hogy a Svájcban élő eritreai migránsok 80 százaléka menekültsegélyből él, de az nem derült ki, hogy hány embert utasítottak vissza svájci munkahelyeken. A migrációs állami titkárság (Staatssekretariat für Migration, SEM) szerint naponta 50 olyan ember hagyta el Svájcot, aki repülővel egy Eritreával szomszédos országban landolt. Kiderült, hogy ők a legtöbbször Isztambulig repültek, majd Szudánban vagy Etiópiában landoltak, ahol azután buszra szállnak és pár nap alatt hazaértek a szülőföldjükre.