Washington állítólag egy új, kétmilliárd dolláros segélycsomagot készít elő, beleértve a lőszereket, amelyek mélyen csaphatnak be Oroszország területére
Joe Biden elnök adminisztrációja állítólag úgy döntött, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnába, lehetővé téve a kijevi erők számára, hogy a frontvonalak mögött távolabb eső célpontokat találjanak el, ahogyan az ukrán hírszerzés vezető tisztviselője újabb csapásokkal fenyegetőzött Oroszország mélyén.
A 150 kilométeres (94 mérföldes) hatótávolságú, földről indított kis átmérőjű bomba (GLSDB) rakétatüzérségi lőszerek ajándéka egy Ukrajna számára készülő, több mint kétmilliárd dollár értékű katonai segélycsomag része lesz – jelentette kedden a Reuters két azonosítatlan személyre hivatkozva. Amerikai tisztviselők ismerik a terveket. A csomag további Javelin páncéltörő fegyvereket, aknamentes járműveket, többszörös kilövésű rakétarendszereket (MLRS) és a Patriot légvédelmi rendszereket támogató berendezéseket is tartalmaz majd.
A GLSDB rakétákkal az ukrán erők hatótávolsága csaknem megduplázódik, amivel Washington és NATO-szövetségesei korábban biztosítottak MLRS és HIMARS hadianyagot. Biden vonakodott olyan fegyvereket küldeni, amelyek lecsaphatnának Oroszország földjére, ami azt kockáztatta, hogy a Moszkvával való szélesebb konfliktussá eszkalálódik, de az elmúlt hetekben egyre provokatívabb segélyeket engedélyezett.
Washington a múlt héten jóváhagyta az M1 Abrams tankok Kijevbe küldésének terveit, még akkor is, ha Biden még márciusban azt állította , hogy az Egyesült Államok nem szállít tankokat vagy repülőgépeket, mondván: „Ezt hívják harmadik világháborúnak”. Míg az Egyesült Államokban gyártott harckocsikat várhatóan ez év végén, de akár 2024-ben is szállítják Ukrajnába, a korábban jóváhagyott, 60 darab Bradley harci jármű első tétele már úton van – erősítette meg hétfőn az amerikai közlekedési parancsnokság.
A GLSDB-t az amerikai védelmi vállalkozó, a Boeing Co. fejleszti annak érdekében, hogy gyorsan új fegyvereket állítsanak elő Kijev számára. Ez egyesíti a GBU-39 kis átmérőjű bombát az M26 rakétamotorral, mindkettő a meglévő amerikai fegyverkészletekből származik. Washington állítólag nem teljesíti Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök gyakran ismételt kérését az MGM-140 hadsereg harcászati rakétarendszerére (ATACMS), amelynek hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, a GLSDB hatótávolságának duplája.
Míg az amerikai tisztviselők azt állították, hogy nem kívánják az Ukrajnának adott fegyvereket orosz területre irányuló csapásokhoz felhasználni, a kijevi erők úgy tűnik, nem érzik magukat az ilyen támadások miatt. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ned Price megismételte Washington e hónap elején vallott álláspontját, miszerint Kijev szabadon választhatja ki célpontjait, beleértve a Krím-félszigetet is, amely állítása szerint még mindig ukrán terület.
Kirill Budanov ukrán titkosszolgálati főnök kedden megfogadta, hogy „amíg nem áll helyre Ukrajna területi integritása, addig Oroszországon belül problémák lesznek”. Azt is elmondta, hogy Kijev idén nyárra szeretné visszafoglalni a Krímet.
A Kreml kitart amellett, hogy az orosz területet ért minden fenyegetés, beleértve a Krímet és az Oroszországhoz való csatlakozásra szeptemberben szavazó területeket, Moszkva „erősebb fegyverek” bevetését fogja eredményezni . Vjacseszlav Volodin, a duma elnöke a hónap elején figyelmeztetett az emberiség számára lehetséges „globális tragédiára” , ha a nyugati nemzetek továbbra is olyan fegyvereket biztosítanak, amelyeket Kijev felhasználhat polgári városok lecsapására és orosz területek elfoglalására.
rt.com