Róma új jelszava: Belépni szabad!
A Migrációkutató Intézet legújabb, lapunkhoz szerdán eljuttatott elemzésében az olaszországi migrációs helyzetet vizsgálta, különös tekintettel az egyes kormányok intézkedéseire.
A Migrációkutató elemzésében emlékeztet, hogy miközben a dél-európai frontország a 2010-es évek közepétől komoly mértékű migrációs nyomással szembesült Afrika irányából, az első szigorító intézkedésekre egészen 2017-2018-ig várni kellett. Bár a tengeri határok hagyományosan nehezebben védhetők, a Matteo Salvini belügyminisztersége idején kibontakozó szigorítások megmutatták, hogy az irreguláris migráció érdemben visszaszorítható még Olaszországban is.
„A Liga növekvő népszerűségében kulcsszerepet játszó restriktív bevándorláspolitika hatékonyságát nem csupán az olasz állampolgárok jelentős része, de az európai határok megvédését szorgalmazó politikai erők csoportja is példaértékűnek tekinti” – mutat rá a Migrációkutató.
A kutatók emlékeztetnek, hogy a közelmúltban felállt, tisztán baloldali koalíció paradigmaváltást hirdetett az olasz migrációs politikában, mely a szigorú határvédelem feladásával és az érkezők szétosztásával kíván úrrá lenni a bevándorlás okozta kihívásokon. A múltbeli statisztikák és tapasztalatok alapján ez hozzájárulhat az olaszországi érkezésszám jövőbeli növekedéséhez (az NGO-mentőhajók aktivitásának visszaerősödésével és az enyhítés hírének terjedésével az útnak indulást tervezők és az embercsempészek körében).
„Bár az áthelyezési kvóták ötlete egyáltalán nem újdonság az olasz belpolitikában (különösen a baloldalon), a belügyi tárca megszerzését követően konkrét diplomáciai lépések is történtek a szétosztási mechanizmus ötletének újbóli felmelegítésével. Fontos rögzíteni azt is, hogy a (kötelező) szétosztás a nyilvánvaló kudarcok ellenére sem tűnt el az uniós jogalkotási gépezetből és gondolkodásból” – mutatnak rá az elemzők, kiemelve, hogy a szeptemberi máltai belügyi találkozón kiderült, hogy a jelenlegi tanácsi soros elnökséget betöltő Finnország is felsorakozott a menedékkérők relokációját célzó javaslat mögött. Utóbbi azonban továbbra is megosztja a tagállamokat, így annak erőltetése feleslegesen élezi a szembenállást közöttük, ellehetetlenítve a konstruktív együttműködést és a konszenzusos megoldások megtalálását a dublini rendszer elengedhetetlen jövőbeli reformjában.
A Migrációkutató leszögezi, hogy a legutóbbi belügyi tanácsi ülésről napvilágot látott első sajtóhírek is megerősítik e megosztottság fennállását, azonban az elosztást támogatók (a „kvótapártiak”) minden bizonnyal kísérletet tesznek majd arra, hogy valamilyen formában döntés szülessen a kvótákról még a finn elnökség idején, azaz idén december 31-ig.
Forrás: Magyar Hírlap
